Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
Utcák, terek, épületek Pécsett tá sban megjelent pécsi misekönyv egyik bejegyzése ugyanis arról tudósít, hogy Balog nembeli Szécsi Pál püspök (1293-1306) elrendelte az egyházmegye hívei számára, hogy az Úr napját követő pénteken égi háború és villámcsapás ellen (contra tempestatem et fulgura) tartsanak körmenetet.214 A részletes előírások értelmében a püspöki székhelyen tartott processzió a város észak-keleti részén lévő Szűz Mária szőlőhegyre vonult, ahol a Szt. Bertalan templom plébánosa a körmeneti keresztet magasra emelve előénekelte a könyörgéseket, melyeket a klérus és a hívek térden állva megismételtek. Ezt követően a Krisztus Teste-egyházhoz vonultak, s szentmisét mutatattak be. A rubrika alapján a következőképpen rekonstruálhatjuk a körmenet útvonalát: a Szt. Bertalan- templom plébánosának központi szerepe nem véletlen, mivel a pécsi plébániák közül rangban megelőzte a többit. Ez alapján pedig arra következtethetünk, hogy a processzió kiinduló állomása a város főterén álló plébániatemplom volt. Onnét a mai Hunyadi úton északi irányba haladva a Mecsek-kapun keresztül érték el az említett szőlőhegyet, melyet a mai Kálvária-dombbal azonosíthatunk. A könyörgések elvégzését követően levonultak a Malomséd településrészen lévő Krisztus Teste-kápolnához (capella corporis Christi extra muros Quinqueecclesiense). A körmenet szentmisét követő útvonala nem ismert, így csak valószínűsíteni tudjuk, hogy immár a szőlőhegy érintése nélkül tértek vissza a város főplébániájához. Ugyanakkor a processzió funkciója miatt azt sem zárhatjuk ki, hogy a várost a fal mentén teljesen megkerülve érkezett visz- sza a menet a kiindulási helyre, ezzel is „biztosítandó” a település védelmét.215 A rubrika a körmenet résztvevőiről csak általánosságban tesz említést, azonban a település védelme érdekében tartott könyörgés kétségtelenné teszi, hogy a város apraja-nagyja, klerikus és világi egyaránt részt vett a processzión. A középkori városkép Jóllehet sajnos nem állnak rendelkezésünkre a középkori településről készített képi ábrázolások, mint pl. Buda esetében a Hartmann Schedel-féle világkrónikában,216 azonban Bezerédy Győző megállapítását, miszerint „A középkori várost még csak képzeletben sem lehet rekonstruálni”,217 csak részben fogadhatjuk el. Az elbeszélő források, az okleveles adatok, a régészeti214 MQ L4a.; Erre és a további középkori pécsi körmenetekre részletesen ld. Fedeles 2007a. 215 Néhány vonatkozó hazai és külföldi példa: Fedeles 2007. 73-74. 216 Schedel 1990. 217 Bezerédy 1997. 14. 66 Fedeles Tamás
