Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
vetően. Az észak-déli, ill. a kelet-nyugati tengely metszéspontjában találjuk a középkori város főterét. A település központja a középkorban szerkezetileg két részre (praktikusan két térre) tagolódott. Északi részét a Szt. Bertalan-temp- lom uralta,143 míg a déli felén - amely a mai Jókai teret is magába foglalta - alakították ki a piacteret, valamint ott működött a város gazdasági és igazgatási központja.144 A térképen jól látható, hogy a tér két részét egy trapéz formájú épülettömb választotta el egymástól. A ma már nem létező épülettömb középkori eredetét egy oklevél is megerősíteni látszik. A nevezett irat egy ház adás-vételéről tudósít, melyet 1489-ben Rozsályi Kun Jakab pécsi várnagy adott el a Gyulai atyafiaknak.145 Az egykor Drakula vajda tulajdonában lévő épület (Drakulahaza vocata) egy sarokház volt, melyet nyugati és déli irányból a közút határolt, míg keletről Szabó Benedek telkével, északról pedig a Szt. Bertalan plébániatemplom Szt. Katalin oltárigazgatóságához tartozó házzal volt szomszédos. Az oklevélben említett házak esetleg az ábrázolt Haüy-féle épülettömbben, annak délnyugati részén állhatták.146 A lakótömb kialakítása mögött esetleg azt a szándékot sejthetjük, hogy így kívánták a lármás piacteret a temetővel övezett plébániatemplomtól elkülöníteni. Pécs középkori utcáival legutóbb Petrovics István foglalkozott részletesen.147 Kutatásai alapján a város 15 középkori utcanevét ismerjük, tekintve azonban a vonatkozó források sporadikus voltát, lehetséges, hogy több utca létezett a középkorban. A ténylegesen ismert utcák száma valójában még az említett számot sem éri el, ugyanis két név esetében egy-egy városrész elnevezéséről van szó. A már fentebb említett Ovár és Malomséd esetében ugyanis a vicus sokkal inkább városnegyednek, városrésznek felel meg, mintsem utcának. A város középkori utcái közül egyedül a Szt. Ferenc utcát tudjuk pontosan lokalizálni.148 A ferences templom és kolostor mellett nyíló Szigeti kaputól vezetett a főtérre, azaz a mai Ferencesek utcájával azonos nyomvonalon haladt. Az említett városkaput a püspökvárral is összekötötte egy utca, amely egyúttal az Ovár/Harangozó negyeden haladt át, sajnos azonban nevét nem ismerjük. Az utca nyomvonala a 15. század végi állapotoknak felel meg, ugyanis Ernuszt Zsigmond püspök alakíttatta ki a belső vár déli falán azt a kaput, melybe az utca torkollott.149 E városrészt is érintették a pécsi vár 1490-es években zajló erődítési munkálatai, melyről Antonio Bonfini is beszámolt.150 143 Kikindai 2006. 31-32. 144 Bezerédy 1982. 266.; Bezerédy 2003. 19. 145 DF 260 135. 146 A Drakulaház lokalizálására, más lehetőséget is megjelölve ld. Fedeles 2010a. 147 Petrovics 2006. 148 Petrovics 2006. 46-49. 149 Sándor 1984. 17. 150 Bonfini 1941. 222. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 57 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
