Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
Stratégiai okokból a vár déli oldalán a várárok előtti területet szabadon kellett hagyni, így az ott álló épületeket le kellett bontani. A Szt. István-egyház a térátalakítást követően is a városrész centruma maradt, s majd csak a 16. században került lebontásra.151 Egy északnyugatról délkeleti irányba futó, a piactérbe torkolló utca kapcsolta e településrészt a város vérkeringésébe. A püspökvár és a város összekapcsolásának fontosságát jelzi, hogy két utcán is meg lehetett közelíteni a várból a centrumot. Ugyancsak lényeges volt a káptalani városrész és a belső vár közötti összeköttetés biztosítása, hiszen a szolgáló (rezideáló) kanonokokat napi liturgikus, és egyéb (szentszéki bíráskodási, hiteleshelyi) teendőik a katedrálishoz, illetőleg a káptalanházhoz kötötték. A Káptalan utcából és az attól délre futó (ma Janus Pannonius) utcából kényelmesen el lehetett jutni a belső várba. Mindazonáltal az Ernuszt-féle átalakítások előtt a vár délkeleti oldalán működő kapu rövidebb útvonalat jelentett,152 hiszen a Káptalan utca oda futott be. A káptalani negyedből három utcán át is elérhető volt a főtér. A nagypréposti kúriával (ma Káptalan u. 2.) szemben, a Káptalan utcára merőlegesen indult déli irányba a Szt. Bertalan templomhoz vezető (ma Szepesy Ignác) utca, amely a főesperesek házai között haladt. Az északi (Mecsek vagy Vaskapu) városkaputól déli irányba futó (későbbi Csatorna/Négycsatorna, a középkorban esetleg Piac utca, ma Hunyadi út) útvonal és a Káptalan utca kereszteződésében, a nagypréposti kúria délkeleti oldalánál egy kisebb tér alakulhatott ki, ugyanis itt létesítették az Aranyos kutat (Aranoschul).153 E két utca, a nagyprépost kúriája és az Aranyos kút segítségével lokalizálta - többek között - a káptalan néhai Egyed főesperes házát is.154 A harmadik (ma Janus Pannonius) utca a káptalani városnegyed déli szélén húzódott, mintegy kijelölve annak határát. A város falakkal övezett északkeleti részének középkori históriája mindmáig fehér foltnak számít. Közvetlen a városfal alatti rész (a mai Papnövelde utcától északra) bizonyosan beépítetlen volt, amint Haüy térképe is jelzi.155 (Lásd 2. ábra, 79. o.) Jóllehet utcákat is láthatunk az ábrán, de a város e részén mindmáig nem kerültek felszínre középkori épületek, így beépítettségéről sem tudunk közelebbit.156 A városközponttól keletre, délkeletre húzódó városnegyed relatíve nail 51 Az ásató régész, Kárpáti Gábor feltételezése szerint elbontására az Ernuszt-féle átépítések idején kerülhetett sor (Kárpáti 1988. 84-85.), azonban egy 1512-es oklevélben még szerepel a kápolna (Iványi 1904-1905. Nr. 160.). 152 Bodó 2006. 40. 153 Koller II. 335. 154 Uo. 155 Gosztonyi 1939. 181. 156 Egyetlen hódoltság-kori épület maradványai kerültek napvilágra mindmáig a területen. Kárpáti Gábor régész szíves szóbeli közlése (2008. nov. 20.). Ezzel szemben Fedeles Tamás
