Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
Utcák, terek, épületek Pécsett vélhetőleg a kamara területéről származnak. A verde valószínűleg 1430 tájáig működhetett.18 Magától értetődően ez igen pozitívan hatott a város gazdaságára, hiszen a kamarai adminisztráció személyzete és a kamarát felkereső személyek is növelték a településen jelentkező vásárlóerőt. A településen hetente két alkalommal, kedden és pénteken tartottak piacot.19 Országos sokadalmakra vonatkozó információkat mindössze a török defterekben találunk, ám ennek ellenére bizonyosnak látszik, hogy a középkor folyamán rendszeresen tartottak a településen vásárokat.20 A város élénk kereskedelmi kapcsolatokat ápolt Béccsel, Kölnnel és Eszak-Itáliával (elsősorban Velencével), melyet az említett területekről származó polgárok pécsi családi kapcsolatokkal is igyekeztek még szorosabbá fűzni.21 Ugyancsak jelentős gazdasági kapcsolatok álltak fenn Pécs és Buda, valamint Pécs és Erdély között. E kapcsolatok fényében kétségtelen, hogy a település „a távolsági kereskedelem regionális elosztóhelye volt”.22 Ezt erősíti meg a 15. században alkotó kiváló humanista, Petrus Ransanus is, aki „országszerte ismert kereskedővá- ros”-ként említi Pécset.23 Ezek alapján a város tehát a Dél-Dunántúl legfontosabb piacközpontjának tekinthető. A városban fejlettségénél fogva számos iparág képviselője jelen volt, dacára annak, hogy a kedvezőtlen forrásadottságok következtében mindössze egyetlen adatunk van az iparosok céhes szervezetéről, s az is meglehetősen kései (1489).24 Erre már Szakály Ferenc is felhívta a figyelmet, aki az 1554. évi defter adatai alapján teljes joggal következtetett a város differenciált középkori kézműiparára.25 Az ötvösök (aranyművesek) szervezetéről van szó, amely a jelentősebbek közé tartozott, hiszen a királyi udvar számára is dolgoztak.26 Különösen a Tettye patak körül kialakult Malomszeg/Malomséd nevű településrész volt kiemelkedő az ipar szempontjából, amint ezt Oláh Miklós leírása is igazolja.27 Az ásatási eredmények is megerősítik a városi ipar, forrásokban előbukkanó adatokhoz viszonyított jelentősebb szerepét. így minden 18 Huszár 1958. 51 és 136. j., 64.; Huszár 1979. 25. 19 Kedd-1384: Kőfalvi 2006. Nr. 375.; 1417: Héderváry II. Nr. 13.; Péntek: Kubinyi 2001. 47. 20 Kubinyi 2001. 47. 21 A pécsi és külhoni polgárok családi összeköttetéseire Id. Petrovics 2001., Szakály 1995. 22 Kubinyi 2001. 49. A kereskedelmi kapcsolatokra 48-49. 23 Ransanus 1999. 31. 24 Beke 1900. 11. 25 Összesen 112 iparosnevet viselő személy nevét tartalmazza az említett okmány. Szakály 1995. 36-38. 26 Soltész 1905. 65. 27 Oláh 2000. 28. 42 Fedeles Tamás
