Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
bizonnyal egy majolikakészítő fazekas működött a mai Munkácsy Mihály utca 5. számú ház középkori elődjében.28 A Széchenyi tér északnyugati szegletében egy ötvösműhely működhetett, melynek számos félkész termékét, így többek között késekhez használatos markolatvégeket és markolattöviseket, emellett 50 öntőtégelyt, fegyvereket tárt fel Kárpáti Gábor.29 Ezek alapján tehát az ötvösök mellett vélhetőleg késkészítő, s kardcsiszár is tevékenykedett a városban. Ugyancsak működtek apotekáriusok a városban, hiszen két patika léte is kimutatható a középkori Pécsett.30 A patikákban természetesen nem csupán gyógyszereket, és gyógynövény készítményeket vásárolhattak a polgárok, de ugyancsak itt szerezhették be a fűszereket, gyertyákat és a pálinkát is. Egyébként a patikák léte is a város fejlettségét támasztja alá, mivel általában csak a gazdagabb városokban működtek.31 Az említett defterben szereplő iparosnevek alapján minden bizonnyal működtek a településen tímárok, szűcsök, szabók, hentesek, molnárok, ácsok is a késői középkorban.32 Ugyancsak többen foglalkoztak kereskedelemmel, közülük a Boltos famíliát említem most csupán.33 A kereskedelem kapcsán mindenképpen szólni kell röviden a borforgalmazásról is. A középkori pécsi és a környéken készült borokat is az ország legjobb minőségű italai között tartották számon.34 Az ásatások során a városban feltárt középkori épületekhez pincék tartoztak,35 melyek méreteik alapján nagy befogadóképességűek voltak. Saját szőleik, valamint a kilenced és a dézsma révén a város egyházi földesurai rendelkeztek a legnagyobb mennyiségű borral, melyet a liturgikus célokra történő felhasználás mellett a mindennapokban is szívesen fogyasztottak.36 Az általánosnak mondható gyakorlat szerint az egyháziak a tizedet és a földesúri adókat mindinkább készpénzben szedték be a 14-15. század folyamán. Egyedül a bordézsma számított kivételnek,37 ugyanis a fentebb említett okok mellett fontos szempont volt a borkereskedelemből származó bevételi lehetőség. Egyrészt a város szomjas polgárai és a piacokra érkező vidékiek juthattak Bacchus nedűjéhez, hiszen a kocsmáltatás (educillatio) joga a földesurakat illette. Erre vonatkozó okleveles adatok azonban eleddig nem kerültek elő, azonban analógiák alapján bizonyosnak ve28 Sándor 1984. 31-32. 29 Kárpáti 1978. 158.; Kárpáti 1981. 112-113. 30 Beke 1900. 11. 31 Kubinyi 1985. 32 Szakály 1995. 36-38. 33 Petrovics 2001. 183-184. 34 Oláh 2000. 28. 35 Kárpáti 1979.128-129.; Kárpáti 1981.112-113.; Kárpáti 1988.94.; Bezerédy 1997.12. 36 Fedeles 2005. 37 Mályusz 1953. 327. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 43 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
