Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PESTI JÁNOS: Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból
Pécsett előmozdították a manufakturális ipar fejlődését.63 A Belvárostól É-ra eső völgyek forrásainak vizét a várárokba vezették, hogy így is erősítsék a vár védelmét. A vízfolyások mentén több helyütt utak, majd utcák alakultak ki. A 18. század végén a várfal áttörése tette lehetővé, hogy a Belváros szőlősgazdái minél rövidebb utakon juthassanak el a szőlőhegyekbe. Az utak eredetileg bizonyára csak kitaposott ösvények lehettek; majd kocsikkal is járható úttá váltak. Az utak mentén először jobban csak présházak épültek, majd utcák nyitásával a szőlőskertek helyén is megkezdődött a lakóházak építése. A város főleg keleti és nyugati irányban terjeszkedett. A város déli irányban való bővülését a 18. században az tette lehetővé, hogy Pécs 1780-ban szabad királyi város lett, és e kitüntető rang alapján megkapta Megyerpuszta örökös tulajdonjogát. Szabó Pál Zoltán szerint az utak a Belvárosban és a várfalon túl is „alkalmazkodnak a térszínhez, és nincs bennük kitervezettség.”64 Utcák jöttek létre már a 16. századtól kezdődően a városból kivezető utak mentén (Szigeti út, Siklósi út, Budai u.), és ott is, ahol kerteket műveltek, ahol fontos gazdasági épületek álltak (Kertu., Ispitaalja u., Majoru, Pajta u. stb.j. Szabolcshegy, Murom és Kerékhegy 2002-ben adott új közterületi nevei olyan dűlőutakra vonatkoznak, amelyek szőlőskertekhez, hétvégi házakhoz vezetnek. Nyomvonalukat a telektulajdonosok alakították ki évtizedek (évszázadok?) alatt bizonyára közös megállapodással, a szokásos úthasználat során. Különösebb „mérnöki” tervezettség természetesen itt sincs az utak (a leendő utcák?) vonalvezetésében. Ma már nehéz elképzelnünk, hogy vannak olyan utcáink, amelyeken a 19. században még állandó vízfolyás vezetett végig. Erdősi szerint a Szigeti-külváros csak lassan városiasodott. A Petőfi utca egyes részein 1923-ban még folyókákban fürdették a sertéseket. A szóban forgó folyóka vize Bálicsból és a Rókus-forrdsból érkezett az utca E-i részébe. A Belvárosban ugyancsak vízfolyás volt még 1905-ben a Kígyó-utcza (ma: Bercsényi utca) nyomvonalában.65 Nagyobb esőzések sokszor elárasztották ezt a környéket. A déli várfal áttörésével és a Bercsényi utca beépítésével 1905 után szűntek meg itt a korábbi áldatlan állapotok. Vízfolyás mentén alakultak ki még ezek az utcák: a Vince u., Fűzfa u. (vagy Verbák u j, a Felső-malom u., Alsó-malom u., a Búza tér keleti oldala, valamint a régi Lánc utca. Az egykori városi legelő területe mellett a 19. század végén még mocsaras, vízjárta rét volt (a Balukány). A vizek elvezetése után vált csak lehetővé, hogy a mai Szendrey Júlia utca és a Jászai Mari utca között meg63 Dercsényi Dezső- Pogány Frigyes - Szentkirályi Zoltán: Pécs városképei - műemlékei. Budapest, 1966. 36. 64 Szabó Pál Zoltán: 1940. 400. 65 Pesti, 2007. Az Adattár Bercsényi utca címszava alatt. Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból 33 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
