Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PESTI JÁNOS: Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból
Az említett névcsoportok talán azt is illusztrálják, hogy a névmodell alkalmazását elsősorban a névvel megnevezett hely jellegzetessége határozza meg. Másodsorban a rendelkezésünkre álló nyelvi eszközök és a névadás szabályai szabják meg egy-egy névmodell működését a névadásban. Természetesen az elnevező szándékai is szerepet játszanak az aktuális (=alkalmazásra érdemes) névmodell kiválasztásában. Az ötödik periódusban - az előző korokhoz képest - újdonságnak számít az, hogy 98 új névből 9 utcanév előtagjában földrajzi tulajdonnév szerepel (városrész, világrész neve); 21 névben köznév az előtag; 42 utcát személyről neveztek el; 16 utcanév település nevéből alakult. Az előző korszak (1864-1900) névadását figyelembe véve a 20. század első felében három és félszeresére (12-ről 42-re) nőtt a személynévi előtagú utcanevek száma. Ez arra utal, hogy Pécsett 1900-1945 között változatlanul fontosnak tartották a városvezetők a jeles személyiségek emlékének utcanévvel való megörökítését. 1920 körül Pécs utcanévadásában új kategóriaként jelent meg az elcsatolt településekre emlékeztető utcanév: Brassó u., Kolozsvár u., Nagyvárad u. stb. Ezek a települések a trianoni békeszerződés előtti időben Magyarországhoz tartoztak. Ezt a névadást az 1920-as években határozott és egyértelmű politikai célok motiválták nemcsak Pécsett, másutt is. Természetesen ez sem előzmény nélkül való. Az utcanévadók politikai szándékai először a 19. század második felében fogalmazódtak meg, és visszafogottabbak voltak; — majd 1920 után egyre nyíltabb ideológiai állásfoglalás társult a „történelmi” utcanevekhez. Napjainkban - főleg a fiatalabb nemzedékek körében - eléggé elhalványult a korábban „irredenta” jelzővel megbélyegzett utcanevek furcsa konnotációja.42 VI. Az utcanévadás hatodik korszaka (1945-1956) történelmi sorsfordulóinkhoz (is) kapcsolódik. Ezekben az években a város hagyományos utcanévrendszere jelentősen módosult: az ideológiai szempontból kifogásolható „káros” utcaneveket az új társadalmi rend eszmeiségét megtestesítő nevekkel váltották fel. így az akkori „ideológiai harc” - sajnos - erőszakosan és tudatosan megszakította több értékes történelmi utcanevünk kontinuitását. A helyi hatalom szakmai szempontokat nem mérlegelve hajtotta végre a „felsőbb” hatóságok rendelkezéseit; a lakosság véleményére nem volt kíváncsi, világnézeti érzékenységével mit sem törődött. Városunk nemcsak területekkel, hanem lélekszámban is jelentősen gyarapodott, amikor (1946-1978) között Pécshez csatolták a vonzáskörzetéhez tartozó településeket: Mecsekszabolcsot, Vasast, Somogyot, Mecsekal42 Pesti, 2007.4.5. alfejezet. Konnotáció, latin eredetű kifejezés, jelentése; egy szó, vagy fogalom másodlagos jelentése. Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból 25 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
