Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PESTI JÁNOS: Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból
Utcák, terek, épületek Pécsett ját, Málomot, Nagyárpádot s legutóbb, 1978-ban Hird községet. Korábban, 1930-ban Magyarürög, Mecsekszentkút, Patacs és Rácváros egyesült Péccsel. A települések egyesítésével utcanév-azonosságok alakultak ki, ugyanis a csatlakozó községek utcanevei közül néhánynak volt pécsi megfelelője. Az 1945 utáni névrendezések során ezeket a névegyezéseket megszűntették. Az 1950- es években új városrészek jöttek létre: Mecsekszabolcs közelében Meszes, majd Uránváros. A formálódó városrészek utcáinak, tereinek megnevezésére sok újszerű nevet alkotott az akkori névadó hatóság. A névadásban határozottan törekedtek arra, hogy az új nevek legyenek kifejezői, megjelenítői a szocialista eszmeiségnek. Ez nem teljesen új jelenség a pécsi és az országos névadó gyakorlatban, hiszen - mint fentebb utaltam rá - már 1864 óta, de különösen az 1920-as évek elejétől csaknem folyamatosan ideológiai, politikai célok is motiválták az utcanévadást. 1948-ban Rajk László belügyminiszter levelet intézett valamennyi megyei város polgármesteréhez. Kérte a városok vezetőit, hogy a demokratikus eszmékkel össze nem egyeztethető utcaneveket záros határidőn belül szüntessék meg; s a munkát ne ötletszerűen végezzék, hanem a város minden utcájának nevét vizsgálják meg. Az új nevek megválasztásakor a politikai szempontokon kívül vegyék figyelembe a helytörténeti vonatkozásokat is. A névváltoztatás továbbá módot adott arra is, hogy utcanevekkel emlékezzenek meg az 1848-as 1849-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulójáról. A miniszteri leirat részletes utasítást nem adott, de korszerű és előre tekintő volt ez a kérés: „.. .a helytörténeti szempontból jelentős utcanevek megváltoztatását nem tartaná kívánatosnak, valamint azt sem, hogy ma élő személyekről utcát nevezzenek el.”43 A központi utasítás megvalósítása Pécsett is elég ellentmondásosan ment végbe. 1848 emlékét két új közterületi névvel (48-as tér, Nemzetőr utca, Bem utca) örökítették meg a névadók. 1948-ban nevek félrehallása (lényegében felületesség) következtében két soha nem élt, csak pécsinek gondolt (!) személy - Majthényi Ferenc és Kocsis István - kapott utcanevet. A névadást kezdeményező irat indokolásában említett személyi adatok valójában Majthényi Józsefre és Katits Istvánra „illenek”. Minthogy mindketten főszereplői voltak Pécsett és Baranyában az 1848-as eseményeknek, illő lenne valamilyen módon, esetleg utcanévvel megemlékezni róluk.44 Pécsett az 1945 után végrehajtott névrendezések során az új utcanevek determináló elemeit az alábbi fogalomkörökből választották a névadók: ■ a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeiről (Steinmetz Miklós u., Komját Aladár u., Frankel Leó u. stb.); 43 Pesti, 2007. 2.2.6. alfejezet. 44 Odor Imre - Lengvári István: Pécs-baranyai történelmi arcképcsarnok. Pécs, 2003. CD- rom. Ezen található Füzes Miklós tanulmánya Majthényi Józsefről. 26 Pesti János
