Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PESTI JÁNOS: Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból
nem tartották fontosnak az összeírok. Petrovich szerint a „külvárosi házakra az összeírok nem sok ügyet vetettek; bizonyára azért, mert az itt lévő kis viskók nem képviseltek különösebb értéket.”24 Az 1687-ből származó utcaneveink ugyanúgy természetes, spontán (népi) névadással keletkeztek, mint az első időszak (1554-1686) utcanevei. L. fentebb! Az 1554. évi összeírás utcanevei közül két név (Nagy utca, ma: Király utca és a Kis utca, ma: Munkácsy Mihály utca) 1687-ben és a későbbi időkben is élőnyelvi név maradt. Ezek a nevek a pécsi névkontinuitás értékes emlékei.25 1687-ben még négy utca viselte török személy nevét (Omer aga utca, Aleydan utca, Ali Effendi utca, Dervis bég utca). A pécsi szőlőhegyek akkori tulajdonosai között is szerepelnek török személynevűek, ill. „vegyes”, azaz magyar-török nevű személyek: Ali Feketi, Ibrahim Cselenkó, Ali Sánta, Ibrahim Sánta stb.26 27 Török fürdő állott a Fürdőu. (ma: Mária u.) Ny-i bejáratánál. A Szoros utca (ma: Anna u.) és a Kösköny u. (ma: Szent Mór u.) nevek az utcák szűk, keskeny voltára utalnak. A Csatomya utcában forráskút és vízfolyás volt. A csatornya szavunkat a 18. században még ,kút’ és forráskút, vízfolyás’ jelentésben használták Pécsett. A Martalóc utcában, a Belváros akkori (déli) perifériáján telepítették le a török közigazgatás vezetői a balkáni eredetű martalóc (rabló, gyülevész?) egységek katonáit. Bizonytalan a Czarova kapu utca vagy Puszta Charova nevű utca helye és eredete. Petrovich szerint ez a kis utca a közeli Vaskapuról vagy újabb nevén: a Kaposvári kapuról kapta nevét. 1687-ben körülírással nevezték meg az akkori Fő tér (ma: Széchenyi tér) E-i részét: „a négy kanálisról, magyarul Négy csatornyáról nevezett kutnál.” A tér neve ez lehetett: Négy csatornya utca}1 A lakosság nyelvi-nemzetiségi összetételének változása együtt járt az utcanevek gyarapodásával: így 1722-1804 között kialakult Pécsett a kettős (magyar-német) utcanévrendszer. A vagyonos német polgárság képviselői fontos szerepet kaptak a város vezetésében. így érthető, hogy az ugyancsak népi névadással keletkezett német utcanevek - főleg a telekkönyv révén - a hivatalos iratokban is megjelentek, de még nem váltak hivatalos névvé. Erre csak 1804-ben került sor. A város német utcaneveinek fennmaradását (másfél évszázadon át) és egyáltalán a német nyelv használatát az biztosította, hogy II. József 1784. április 26-i rendelete a német nyelvet hivatalossá tette Magyar- országon. Ezt akkor a közélet jeles alakjai és íróink (például Virágh Benedek) személyes megaláztatásként élték meg. A magyar és német utcanevekkel párhuzamosan tovább éltek városunkban 24 Petrovich, 1969.193. 25 Pesti, 2007. 2.2.2. alfejezet. 26 Pesti, 2007. Itt a Függelékben Németh Béla: Pécs szőllői, utczái és malmai 1686-ban című írása. (Pécsi Napló 1900. júl. 15.) 27 Pesti, 2007. 2.2.2.alfejezet. Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból 19 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
