Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PESTI JÁNOS: Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból
Utcák, terek, épületek Pécsett a horvátok, szerbek, bosnyákok által használt közterületi nevek utcanévként és egyúttal városrésznévként is. Ezek a nevek: Bosztán, Zidina, Ledina, Puturluk, Benga, Zemunica, Balokány stb.28 A 18. század második felében Pécsett 12 utcát neveztek el épületről, építményről. Ezeket: Básstya Utza, Patika Utza, Posta Utza, Vass Kapu Utza, Három Csillagos Utza, Temető utza (két utca ugyanezen a néven), Papiros Utza (az akkori papírmalom utcája a Tettyén), Pulverstam Gasse (itt lőpormalom működött), Pajta Utza (két utca is volt ugyanezen a néven), KeőFal Utza (utca a várfal mellett). Az említett utcanevek német megfelelői: Bastey Gasse, Apotheken Gasse, Post Gasse stb.29 Ha a 16. század pécsi utcaneveit- a szemantikai névtípusok alapján - összevetjük a 18. század névadási gyakorlatával, feltűnik, hogy Pécsett a - városfejlődés természetes velejárójaként- nemcsak az utcák, utcanevek száma nőtt: a névadás során felhasznált új fogalmak, fogalomkörök is hozzájárultak a város utcanévrendszerének szemantikai gazdagodásához. A 19. század elején városunkban lényegében lezárult a természetes (közösségi, népi) utcanévadás időszaka, és egyre jobban előtérbe kerültek a hivatalos utcanevek. Minthogy a névgyarapodás során bizonyos anomáliák alakultak ki (pl. zavaró névazonosságok jöttek létre), szükségessé vált, hogy a népi névadással keletkezett utcanevek használatát a város illetékes hivatala valamilyen módon szabályozza. Erre az első névrendező munkára 1804-ben került sor. Ezért is tekinthetjük ezt az évet korszakhatárnak a város utcanévtörténetében.30 III. Az utcanévadás harmadik periódusának időmegjelölése (1804- 1864) ugyanúgy nem várostörténeti korszak, mint az előző kettő. Névtörténeti szempontból mégis jól elkülöníthető szakasznak tekintjük, amely ösz- szefüggésben van a város fejlődéstörténetével. A szabad királyi város jogának megszerzése (1780) után Pécsett felgyorsult a városias fejlődés elsősorban az ipar és kisebb részben a mezőgazdaság, valamint a kereskedelem megerősödése révén. Rúzsás Lajos kutatásai igazolták, hogy a fejlődéshez nélkülözhetetlen tőke felhalmozását a 18. század végén és a 19. század elején városunkban a szőlőtermelés és a borkereskedelem biztosította.31A kőszénbányászat megindulása ugyancsak városfejlesztő hatású volt ebben az időben, sőt a későbbiekben is. Számtalan névtani vonatkozása van annak, hogy a széntermelésre mint új energiaforrásra alapozva Pécsett a 19 század második felében új ipari üzemek, gyárak jöttek létre; és néhány gyár, létesítmény nevéből utcanév is alakult (pl. Sörház utca, Légszeszgyár utca). 28 Pesti, 2007. 2.2.2.2. alfejezet. 29 Pesti, 2007. 2.2.2.2.5. alfejezet. 30 Pesti, 2007. 2.2.3. alfejezet 31 Pesti, 2007. 2.2.3. alfejezet. 20 Pesti János
