Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Utcák, terek, épületek Pécsett f ejlesztést feltételezett, ennek során 1909-ben - felhasználva az állami segélyt is - több mint egy tucat munkagépet telepítettek a gyárba. A piac adott volt, s mivel igen magas minőségű termékekről volt szó, így egyre több intézmény számára szállíthattak Angster-orgonát. Nagyon lényeges volt ugyanakkor az export is: az Angster-orgonák gyorsan meghódították az osztrák piacot is, kiszorítva onnan a nyugati termelőket. A gyors piaci térnyerést az orgonák minősége támasztotta alá, Angster József nemcsak adaptálta a nyugat-európai építőtechnikát, hanem tovább is fejlesztette azt, s így a történeti Magyarország legkiválóbb orgonáinak építőjévé vált.32 Ezen újítások közül nem egy az orgonatechnika történetében zseniális találmánynak számított. Az Angster-gyár önmagában - pécsi méretekben is - inkább közepes méretűnek mondható cég volt, ám a korszerű gyártástechnológia eredményével mélyen beírta magát a város történetébe. Az alapító gyártulajdonos 1918-ban halt meg, a gyár két fia kezén öröklődött tovább. A gyorsan növekedő kereslet hívta életre a város élelmiszeriparát. Hasonlóan az országos tendenciákhoz, Pécsett is igen sokfajta iparág tartozott ebbe a körbe. Három sörgyár létrejötte mutatta a modern időket (a Hirschfeld, és a két Scholtz), amelyek közül az első máig létezik (Pécsi Sörfőzde). A sörgyártás mellett nagy jelentősége volt a Littke-féle pezsgőgyárnak, amely - kemény piaci konkurenciával megküzdve - komoly exportra volt képes.33 Jóval nagyobb ágazat volt a malomipar, Pécsett a századforduló idején 8 malom is működött, ezek általában 15-25 embert foglalkoztattak.34 De volt már ecetgyár, több cukrászati üzem, s az első világháború előtt épült meg a főleg női munkaerőt foglalkoztató dohánygyár. Utóbbi érdekessége, hogy a dohánymonopólium miatt állami vállalatként jött létre, s bár a magyarországi dohánygyárak között a kisebbek közé számított, mégis a pár száz főnyi alkalmazottjával hosszú távon (máig) erősen befolyásolta a város gazdasági életét.35 Az élelmiszeriparon belül említsük még meg - bár nem volt tipikus gyárüzem - az 1893-ban létrehozott „Biedermann Ottó és Társai Gazdák Tejcsarnoka Pécsett” nevű vállalatot, amely a környék számos tejtermelőjét fogta át; a vállalat 1910-ben - hasonlóan más pécsi vállalatokhoz - részvénytársasággá szerveződött át.36 Jelentős szerepe volt a századforduló utáni években létrehozott városi közvá- góhídnak, amely a vasúttól délre, a bőrgyárral szemben kapott helyet.37 Ez az üzem - a bőrgyárral egyetemben - igen környezetszennyező volt, ezért 32 Szita 1995. 33 Ágh 1894. 250. 34 Malomstatisztika 1906.1. tábla. A malmok száma 35 T. Mérey 1997. 35. 36 Ehhez lásd: Szávai 2006. 296. 37 Nagy 2008. 72. 174 Kaposi Zoltán
