Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
megpróbálták a sűrűbben lakott helyektől távolabbra tenni, ugyanakkor a Tettye-patak szabályozása utáni vízelvezetéssel megoldották az igen vízigényes két vállalat vízellátását is. Fontos megállapítanunk, hogy a város iparrendszerében az élelmiszeripar volt a leggépesítettebb, ebben az ágazatban találjuk a legnagyobb gőzgép-kapacitásokat; főleg a szesz- és a söripar foglalt el kiemelkedő pozíciót.38 S végül emeljük ki a könnyűipar területéről az egyre komolyabb kapacitásokat felvonultató faipart. Az egyik legkiterjedtebb faipari ágazat az asztalosipar volt; a hagyományos kisüzemi keretek mellett azonban a dualizmus első időszakában megjelentek a faiparon belüli gyárszerű termelési formák, hiszen a gőzerő a nagytömegű faanyag fűrészelését, vagyis a feldolgozás egyik legmunkaigényesebb szakaszát időben jelentősen lerövidítette. Nem véletlen, hogy városunkban is gyorsan szaporodtak a faipari cégek. Az 1898. évi gyáripari felmérés szerint Pécsett volt már két parkettagyár, egy hordógyár, egy kaptafagyár, illetve egy épület- és bútorasztalos gyár is. Ezek az üzemek mind 20 főnél többet foglalkoztató vállalatok voltak.39 A felsorolást természetesen ki kell egészítenünk a Dunai Gőzhajózási Társaság pécsbányai fűrésztelepével, amely a bányaipari cég faanyagát üzemen belüli rendszerben biztosította. Emeljük ki a faipari cégek közül két legnagyobbat! Az első világháború előtti két évtizedben a legnagyobb pécsi faipari cég az Engel Adolf és fiai parkettagyár volt.40 Engel pályája a „self-made man”-modell típusjelensége: a szegény izraelita családból származó Engel a semmiből indult, s egyéni akaraterejéből vált a város egyik meghatározó üzletemberévé a dualista korszak első felében. Üzleti tevékenysége az 1850-es években fordult egyre inkább a faipar felé; 1863-ban gőzfűrésztelepet létesített, majd a nyersanyag biztosítása miatt erdővásárlásokba kezdett.41 Engel pécsi faipari vállalkozása a városban 3 8 A gőzgépkapacitásokra vonatkozóan lásd például a Magyar Statisztikai Évkönyvnek a századfordulón évente kiadott köteteit. 39 Lásd a Gyáripar 1898. statisztikai adatait. 40 Az áttekintéshez lásd: Vörös 1996. tanulmányát. 41 A későbbiekben földbirtokokat is vásárolt, így például 1878-ban megvette a felsőmindszenti uradalmat, 1880-ban Montenuovo Alfréd hercegtől a mecsekszentjánosi uradalmat (ez után kapta nemesi címéhez a „jánosi” előnevet), 1885-ben gróf Draskovichtól az ócsárdi és pazdányi birtokot. Jelentős volt a házépítési tevékenysége, így például ő építette fel a Széchenyi tér és a Perczel utca sarkán álló ún. Lóránt-palotát, amely a város egyik rangos épületét jelentette; a Rákóczi úton is épített egy kétemeletes házat, s a Hal tér sarkán is az ő háza állt. S végül ne felejtsük el a kőszénbányászat területén végzett kutatásait és vállalkozását, amely a komlói szénkitermelés fejlődését indította el. Mindebből látható, hogy Engel esetében a vállalkozási tevékenységek divergálnak, vagyis a vállalkozó sok mindennel foglalkozott, amiben lehetőséget és profitot látott, azt igyekezett megragadni. Lásd még: Jánosi Engel 2009. Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján 175 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
