Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Utcák, terek, épületek Pécsett U llmann-telep (Erzsébet-telep) 1902-ben a DGT egy új kolónia felépítését határozta el a Kispiricsizma dűlőben. A budai külváros keleti szélén fekvő területen 33 munkáslakóház felépítését tervezték. (Lásd 7. kép, 161. o.) Az 1902 márciusában Gartner Károly által elkészített helyszínrajzon a közlekedés biztosítására a Pécsbányatelepi és a Rigóder-Szabolcsi utakat összekötő 2 új utca megnyitását jelölték. A mai Jász utcát már 1902-ben kiépítették, míg az ezzel párhuzamos, a telepet északról határoló (ma Bányász) utca megvalósítására csak később került sor. A telepen belül a Pécsbányatelepi és Rigóder-Szabolcsi utcákkal párhuzamosan 4 új utcát terveztek. Ez az utcahálózat 1903-ban annyiban módosult, hogy az újabb helyszínrajzon nem 4, hanem 6 belső utca látható. Ennek következtében minden épületsort utca választott el egymástól. Változtattak az épületek elhelyezésén is: egy utcasor kivételével a melléképületeket a telek déli részére, a házak bejárata elé helyezték, míg az épületek mögött, a telkek északi oldalán nagy méretű kertek nyúltak ki a következő utcáig. „Ezen javított elhelyezéshez azért határoztuk el magunkat, hogy meg legyen akadályozva, hogy a házak homlokzatai nagyon közel a gazdasági épületekhez (árnyékszékek és disznóólak) a szomszéd házsorból kerüljenek, hanem hogy ezen változtatás által a házi kertek mindig közbe kerüljenek” - írta indoklásában Straka Ferenc bányaigazgató.40 Az építkezés megkezdése előtt a DGT a tettyei vízvezetéknek a telepig való meghosszabbítását is kérte a város tanácsától. Bár az utcáknak sokáig nem volt nevük, a társulat már 1903-ban azt szerette volna, hogy az új kolóniát a telep létesítésében nagy szerepet játszó vezér- igazgatóról, Ullmann Lajosról nevezzék el. A törvényhatósági bizottság 1903. december 21-22-i ülésén azonban Aidinger János „magyarsági szempontból” azt javasolta, hogy Ullmann nemesi előnevéről „Erényiének kereszteljék el a lakótelepet. A két fél végül 1905-ben az „Erényi Ullmann Lajos” névben egyezett ki.41 40 BML: IV. 1406. C-1939/1905. 41 1938-ban azonban maga a vállalat kérvényezte, hogy a nem magyar hangzású lakótelep-neveket magyarra változtathassa. „így az Ullmann-telep nevét dicső emlékű királynénkról Erzsébet-telepnek, a Cassian-telep nevét pedig a bányászok védőszentjéről Borbála-telepnek nevezte el.” (Idézi: Nagy Imre Gábor: Erzsébet királyné emlékezete Pécsett (1898). In: Tanulmányok Pécs történetéből 20. A 2006. és 2007. évi Előadások Pécs történetéből c. konferenciák válogatott előadásai. Szerk.: Kaposi Zoltán és Vonyó József. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2009. 171.) Míg a Borbála-telep elnevezés sikeresnek bizonyult, addig az 1930-as évek névmagyarosítási hulláma kapcsán előtérbe került Erzsébet királyné neve nem volt szerencsés választás, hiszen a névből nem derült ki, hogy a királynéról van szó, akinek a személye amúgy sem volt köthető egy bányász munkáslakótelephez. 150 Pilkhoffer Mónika
