Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Első ütemben 9 munkáslakóház felépítésére kértek engedélyt 1902 áprilisában. Az építési engedélyt csak azzal a feltétellel adta meg a város, hogy a beterjesztett tervektől eltérően az épületek főfalait megvastagítják „tekintettel arra, miszerint ezen házak szabadon állók, és az idő viszontagságainak inkább ki vannak téve, ebből folyólag a lakhelyiségek sokkal hidegebbek, de mivel az építési szabályrendelet 26. §-a is határozottan előírja, [hogy] a főfalak 48 cm vastagságban építendők”.42 A DGT megfellebbezte a város döntését. Straka Ferenc beadványában a szabályozástól való eltérést a házak speciális céljából eredő építési móddal indokolta. Hivatkozott arra, hogy a DGT által az utóbbi években emelt 167 munkáslakásnak a főfalai is mind 32 cm szélesek, de a tisztán téglából felépült házakra nem volt panasz; mindemellett a magyar államvasutak munkásházai is 33 cm-es főfalakkal épülnek. A város tanácsa végül a különleges célú, védett helyen és rendes sorokban épülő téglaházakra kiadta az építési engedélyt azt a körülményt is méltányolva, hogy a falak megvastagítása a nagy számú épület esetében indokolatlanul megdrágítaná az építkezést. A mai Székely utcában emelt első 5 ház 1903 tavaszára készült el. Az újabb 4 épület azonban nem a következő utcasor kiépüléseként, hanem a telep szélén, az új utcák első házaiként valósult meg. A téglalap alakú, nyeregtetővel fedett, nyerstégla homlokzatú épületekben 6 darab szoba-konyhás lakás volt. A két fogatos beépítés következtében az utcafrontra a konyha és a kamra, a kert felé a szoba nézett. Ennek megfelelően a kert felőli homlokzatot az egymástól pilaszterekkel elválasztott 6 szobaablak tagolta. Az egyszerű, 3-3 osztású, kétszárnyú ablakokat téglából kirakott könyöklő- és szemöldökpárkányok díszítették. A tetősík alatt téglából formázott fríz vonult végig az épületen. Az utcafronti oldalon a konyhába nyíló bejárati ajtók mellett a kerti homlokzathoz hasonló kiképzésű ablakok világították meg a konyhákat, míg a kicsiny, fekvő ablakok a 2, egymás mellé helyezett kamrához tartoztak. Mivel a konyhákat kettesével csoportosították, így elég volt egy közös kémény két lakásnak. (Lásd 8. kép, 162. o.) A telep kiépülése 1906-ban folytatódott - a mai Kun utcában - 4 újabb munkáslakóház felhúzásával. Ezek az épületek csak annyiban különböztek a korábbi házaktól, hogy a lejtős terep miatt nagyobb lábazattal épültek meg. A magasabban fekvő bejáratokhoz így balusztrádos korláttal kísért, néhány fokból álló lépcsők vezettek. Az épületek kivitelezője a Schlauch és Károlyi cég volt.43 A következő években kiépült a telep harmadik utcája, a mai Besenyő utca is, illetve további 2 lakóházat emeltek a Székely utca folytatásaként, az időközben megnyitott mai Bányász utcától északra. 42 BML: IV. 1406. C-1939/1905. 43 BML: IV. 1406. C-13968/1906. A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában 151 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
