Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
lében.127 A kétszintes épületben működött a káptalan hiteleshelyi kancelláriája, valamint itt tartották a káptalani gyűléseket, s vélhetőleg a székesegyházi iskola is itt kaphatott helyet.128 A székesegyházi kanonokok közös élete (vita communis) a 12-13. század fordulóján megszűnt. A testület önállóvá válásának a püspöki menzától való elkülönülés az egyik legfontosabb állomása. A korábbi közös kezelésben lévő birtokok felosztása révén a káptalan saját bevételi forráshoz jutott.129 Ugyancsak jelentős változást eredményezett a kialakuló hiteleshelyi tevékenységbe való korai (1214) bekapcsolódás, mely szintén bevételekhez juttatta a testületet.130 Az egzisztenciális lehetőségek bővülése révén a 13. század során felépültek a méltóságviselők, főesperesek és a kanonokok kúriái, házai, lakásai. A püspökvártól keletre egy új városrész alakult ki legkésőbb a 13-14. század fordulójára, mely Pécs városszerkezetének meghatározó részét alkotta. Ez természetesen nem pusztán pécsi sajátosság, hiszen valamennyi európai egyházi központ önálló topográfiai eleme volt a káptalani városrész.131 Pécsett a méltóságviselők és a kanonokok a mai Káptalan utcában laktak, míg a főesperesek az attól délre található területen. A két legimpozánsabb kúria természetesen a székes- és a társaskáptalan prépostjának tulajdonában volt.132 A város központja, a mai Széchenyi tér, az egykori piactér körül formálódott ki. A tatárjárást követően a város gyorsan benépesült központi részén épült fel a Szt. Bertalan-templom, mely a város fő plébániája volt. A templomtól délre fekvő területen és a mai Jókai téren épültek fel a tekintélyes polgárok házai;133 itt alakult ki a város igazgatási és gazdasági központja.134 A középkori városháza a terület keleti oldalán (a mai városháza mögött) állhatott, s talán azonos lehet azzal a kétemeletes épülettel, mely két szárnya között a romos várostorony állt az 1695-ös összeírás idején.135 (Lásd 1. ábra, 19 o.) Szintén egy településrész alakult ki a déli (siklósi) városkapu közelében, attól nyugati irányban. E városmag központja az egykori Szt. Benedek plébá127 „ad monasterium nostrum accessisset” Koszta 1995. Nr. 26. 128 Fedeles 2008. 209. 129 A testület középkori birtokainak felsorolását ld. Fedeles 2009c. LXXIX-XCVI. 130 Koszta 2007a. 103-105. 131 A zágrábi káptalan statútumában: „Curias canonicales, que sunt in vico canonicorum apud ecclesiam maiorem” Tkalcic 1874. II. 17.; Az óbudai társaskáptalan temploma közelében álltak a kanonokok, altaristák, kápolnaigazgatók házai, melyet a testület maga is káptalansornak nevezett. Kubinyi 1973. 12. További magyar és külföldi példák: Cevins 2003. 77.; Fedeles 2010. 132 Petrovich 1956. 31-32.; Sándor 1991. 133 Sonkoly 1993.; Sonkoly 1996.; Kárpáti 1978.; Bezerédy 1997. 12-13. 134 Bezerédy 1997. 12-13. 135 Madas 1978.642. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 55 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
