Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
Utcák, terek, épületek Pécsett n iatemplom (a mai Citrom utcában) volt, melynek nyomait régészeti feltárás következtében ismerjük.136 A 14. századi forrásokban előbukkanó Owar vicus minden valószínűség szerint a város nyugati részén kialakult településrészt jelölte,137 s vélhetőleg ugyancsak erre a városnegyedre vonatkozhat a pápai tizedjegyzékben feltűnő harangozó (pulsator) elnevezés is.138 E településrész központjában is egy egyházi épület, jelesül a Szt. István-kápolna (a 15. századtól plébánia) állt, melyet szintén régészeti feltárások hoztak felszínre.139 A koldulórendek megtelepedése következtében további csomópontok alakultak ki a városstruktúrában. A dominikánusok a városközponttól délkeletre eső részen (a mai Munkácsy Mihály utcában) építették fel kolostorukat, míg a karmeliták rendháza a 14. század második felében épült fel a domonkos kon- venttől északnyugatra. A ferencesek a város nyugati szélén, a Szigeti kapunál létesítettek kolostort és templomot.140 A városképben is határozottan megmutatkozó, jól elkülönült településrész alakult ki a várostól északkeleti irányba, a Tettye patak mentén. Különösen a 15. század elejétől vált igazán „megfoghatóvá” a Malomséd vagy Malomszeg nevű településrész, ugyanis stratégiai okokból kívül maradt az ekkor felépült városfalakon, melyet az oklevelek is jeleznek (extra muros). A városrész központja kétségkívül a Mindenszentek-templom volt. Két koldulórendi kolostor is létesült ott, a 14. század elejétől az Agoston-rendi remeték, míg a 15. század második felétől a Domonkos-rendi apácák működése igazolható.141 A városrészek összekapcsolása: utcák és terek A középkori városszerkezet rekonstruálásának egyik alapvető fontosságú forrása a Joseph de Haüy francia hadmérnöknek a város visszafoglalását követően készített helyszínrajza. Annál is inkább, mivel a középkori utcahálózat a török időkben, sőt később sem változott lényegesen. Ennélfogva a mai belváros utcaszerkezete többé-kevésbé középkori eredetűnek tekinthető.142 Jól látható az ábrán, s a felhasználásával készített rekonstrukción, hogy a fallal övezett város belső térszervezését a négy városkapu, illetőleg az azokba torkolló észak-déli és kelet-nyugati irányba futó két fő út határozta meg alap136 Kárpáti - Katona - Győr 1985. 111.; Kárpáti 1986. 103. 137 Koszta 1994. 536. 138 ÁMTFI. 362. 139 Kárpáti 1988. 84-85. 140 Kárpáti-Szekér 1994. 235.; Romhányi 2000. 51. 141 Kárpáti - Szekér 1994. 237.; Romhányi 2000. 51. 142 Gerő 1962. 19.; Petrovics 2006. 43-44.; Varga 2009. 96-97. 56 Fedeles Tamás
