Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
Utcák, terek, épületek Pécsett ú gynevezett elsőrendű (főbb) városok.4 A 31-40 pont közöttiek másodrendű városoknak, a 21-30 pontosak kisebb városoknak és jelentős város-funkciójú mezővárosoknak, míg 15-20 egységet elérők közepes város-funkciót ellátó mezővárosoknak tekinthetők. Pécs 39 ponttal a másodrendű városok között az első helyen áll, amely igen előkelő helyezésnek számít, hiszen olyan jelentős településeket előz meg, mint Esztergom, Bártfa és Eperjes, melyek közül az utóbbi kettő szabad királyi város volt. Országos relációban - az eddigi kutatási eredmények alapján - 11. a városok között, azaz csak Buda, Pozsony, Kolozsvár, Kassa, Székesfehérvár, Szeged, Pest, Sopron, Várad és Zágráb előzi meg.5 A püspöki székhelyeket az oklevelek következetesen civitasként említik, holott lakói jogilag jobbágynak számítottak (megjegyzendő, hogy őket is általában polgárnak nevezik); továbbá városfalakkal is rendelkeztek, így ezek tulajdonképpen külön várostípusnak számítanak.6 Nem érdektelen tehát a püspöki székhelyek közötti rangsort is szemügyre vennünk. A késő középkorra kialakult magyar egyházszervezet két egyházprovinciájában összesen 14 egyházmegye működött (itt nem veszem figyelembe a horvát és a dalmát egyházmegyéket), mégis 16 várossal kell számolnunk, kalocsai és a szerémi egyházmegyének ugyanis két székhelye volt, előbbinek Kalocsa mellett Bács, utóbbinak Szerémvár és Bánmonostor.7 Az adatok alapján úgy látszik, hogy mindössze Várad és Zágráb áll Pécs előtt. A mecsekalji településhez hasonlóan a másodrendű városok közé sorolható, de kevesebb centralitási ponttal rendelkezik: Esztergom, Eger, Győr és Vác; a harmadik kategóriába tartozik Bács, Kalocsa, Csanád, Veszprém és Nyitra; míg az utolsó, még városnak minősülő települések közt találjuk Gyulafehérvárt.8 A fennmaradó három püspöki székhely centralitási pontjait ugyan nem ismerem, azonban Diakovár, Bánmonostor és Szerémvár sem említhető a legjelentősebb középkori városaink között, így minden bizonnyal Pécs mögé kerülnek. Az ókeresztény hagyományokat őrző település lett a székhelye az 1009-ben alapított pécsi egyházmegyének,9 s ezáltal Pécsett, a későbbi püspökvárban alakult ki a mindenkori püspökök rezidenciája. A város a középkor folyamán a püspök, s kisebb részben a székeskáptalan tulajdonában volt, amely a város szerkezetének alakulásában is kitapintható. A pécsi püspökök a 15. században, 4 Megjegyzendő, hogy a legmagasabb pontszámot kapó Buda sem érte el a maximumot, 55 ponttal rendelkezik. Kubinyi 2005. 30. 5 Kubinyi 2005. 30.; Zágrábra: Varga 2008. 6 Koszta 2007. 83.; Fedeles 2010. 7 Fedeles 2008. 180. 8 Kubinyi 2005. 30. Vác (31) és Nyitra (28) centralitási pontjait Kubinyi András számította ki, s lekötelező szívességgel bocsátotta rendelkezésemre (e-mail, 2007. szept. 26.). 9 DHA58. 40 FedelesTamás
