Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
B udán kívül, ahol az ország székhelye van, és amely a városok legnagyob- ^ bika, és Esztergomon, ahol az esztergomi érsekség van, Győrön, ahol a győri püspökség van, Zágrábon, ahol a zágrábi püspökség van, Veszprémen, ahol a veszprémi püspökség van, Pécsen, ahol a pécsi püspökség van, Gyulafehérváron, ahol az erdélyi püspökség van, Nagyszombaton, Pozsonyon és Baián kívül nincs több város egész Magyarországon, kivéve még öt másikat a tenger mellett Dalmáciában.” - értékelte a középkori Magyar Királyság városhálózatát egy 1308-ban Magyarországon átutazó, ismeretlen nevű Domonkos-rendi szerzetes.1 Ezek alapján tehát Pécs a nyugat-európai városokat ismerő utazó szigorú megítélése szerint városias képet mutatott a 14. század elején. A felsorolt csekély számú település mellett valójában jóval több várossal számolhatunk a középkori Kárpát-medence területén, mely hierarchián belül Pécs a kései középkorban igen előkelő pozíciót foglalt el. Ennek fényében tehát a Descriptio Europa Orientalis szerzője városunk urbanizáltságára utalva egyáltalán nem túlzott. A tereket magában foglaló város Az utóbbi évtizedekben a magyar középkori városokat funkcionális alapon értékelő kutatás, mely szempontrendszerének kidolgozása - külföldi, elsősorban német minták alapján - Kubinyi András professzor nevéhez köthető, rámutatott arra, hogy a Werbőczy által a 16. század elején megfogalmazott városdefiníció2 korántsem tükrözi a ténylegesen városi szerepet betöltő középkori magyar városok számát, és térbeli elhelyezkedését.3 E vizsgálati rendszer sokkal alkalmasabb az egyes települések valódi jelentőségének, központi (városi) funkcióinak meghatározására, mint a korábbi, elsősorban jogi szempontú megközelítés, természetesen ez utóbbi létjogosultságát sem vitatva. A tíz kategóriából álló centralitási pontrendszer alapján ugyanis lehetőségünk nyílik a városok valamennyi központi feladatának figyelembe vételével a települések rangsorolására. Az egyes kritériumcsoportok maximálisan 6 pontot kaphatnak, így összesen 60 pont adható. Egy település 15-16 ponttól minősíthető városnak, melyeknek négy fő csoportját különböztethetjük meg. A legfelső csoportba tartoznak a minimálisan 41 ponttal rendelkező központi helyek, az 1 Szent Istvántól Mohácsig 135. 2 Werbőczy III. rész 8. czim. 2. §. (390-391.) 3 Kubinyi 1971.; Kubinyi 1989.; Kubinyi 2000.; Kubinyi 2001.; Kubinyi 2005.; Pécs- váradra: Kőfalvi 2004.; Gömör megyére: Kolmann 2005.; Pozsonyra és Sopronra: Szende 2004. 44-47.; Zágrábra: Varga 2008. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 39 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
