Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
NAGY IMRE GÁBOR: Pécs város építéstörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1865-1950)
■ H függelék. A közterület fölé nyúló ponyvák engedélyezésének feltétele. (Közgyűlési határozat: 1938. jan. 31. és 1940. febr. 9., belügyminiszteri jóváhagyás: 1940. máj. 29.)55 1865-től tehát az építési terveknek elvileg ott kellene lennie Pécs város levéltárában, amelyet a Baranya Megyei Levéltár őriz. Valójában ez még sincs teljesen így, különösen az 1865 és 1888 közötti időszakról maradt fenn kevés terv. Azt biztosan tudjuk, hogy 1877 és 1890 között a város vasládájában őrizték a terveket. „Jegyzéke azon építési terveknek, mellyek 1877. évi szept. hó 26-tól kezdve a vasládába helyeztettek” mindössze 338 tételt tartalmaz.56 Az így különkezelt tervek a 2000-es évek elején visszaosztásra kerültek az ügyiratokhoz. Elképzelhető, hogy más terveket is külön kezeltek, hiszen az építési ügyekben a választmány, illetve a bizottság járt el, és a terveknek így könnyen nyoma veszhetett. Az építési iratokat mindig nagy becsben tartották, és tudomásunk szerint tudatosan nem is selejtezték ki az építési terveket. Arra is akadt példa, hogy kikölcsönözték a terveket, és azok nem kerültek vissza a város levéltárába. Jellemző, hogy 1940-ben, amikor szabályozták a város főlevéltárosának a munkakörét,57 a 26 pontból alábbi két pont az iratkölcsönzésekről szólt: A főlevéltáros a levéltár anyagából az eredeti iratokat meghatározott szabályok mellett kiszolgáltatja - helyben elismervény ellenében, idegen hivataloknak és személyeknek polgármesteri és főjegyzői engedéllyel. A helyben elismervény ellenében kiadott iratokról külön kölcsönkönyvet vezet, hat hónap elteltével az érdekelt tisztviselőt figyelmezteti az iratok visz- szaküldésére, illetve újabb nyolc napi várakozás után erről a polgármesternek jelent.58 Az igazi problémát nem az építési ügyiratok megmaradása, hanem az iratok visszakereshetősége jelenti. Az egykorú ügyiratkezelés során ugyanis nem volt alapvető cél a régi építkezések visszakereshetősége. Egy-egy épület korábbi és későbbi építkezéseit nem kapcsolták egybe, tehát egy épületről annyi ügyirat keletkezett, ahány építkezési, átalakítási kérelmet nyújtottak be a város építési hatóságához. A Szent István tér 11. szám alatti épületről pl. hét építési tervdokumentáció maradt fenn a város levéltárában: ■ Nagy Ferenc földszintes házat épített az utcafronton.59 55 BML Pécs város szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye 15. sz. 56 BML Építkezések és őrizet alá vett tervek mutatója 1877-1896 melléklete. 57 Ekkor Vörös Márton volt Pécs város főlevéltárosa. 58 BML Pécs város főjegyzői ügyosztályának iratai E-7-46 007-1944. 59 BML Pécs város tanácsának közigazgatási iratai 12610/1891. Pécs város építéstörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1865-1950) 321 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
