Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
KAPOSI ZOLTÁN: Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján - MÁRFI ATTILA: Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján a 20. század elsőfeléből
A pénzünk folyton romlik, lassanként hozzászokunk az ezres, tízezres, százezres bankjegyekhez, a nagy számokkal való számoláshoz és állandóan a zürichi jegyzést lessük, amely lázmérő módjára mutatja a beteg korona állapotának rosszabbodását. A drágaság nőttön nő, a megélhetés különösen a rosszul fizetett tisztviselők számára egyre nehezebbé válik. A fizetéseket állandóan emelik, én például 1921 októberében 2 000 korona havi fizetést kapok, amely 1922 januárjában 3 400 koronára, 1923. januárjában 20000 koronára, augusztusában 420 000 koronára, decemberében 700000 koronára emelkedik. De ezek a fizetés- emelések csak nagyon lassan és elkésetten követik a pénzromlással kapcsolatos általános drágulást. A pénz romlása következtében az árak szakadatlanul ugrálnak felfelé, s bárhogy is emelik a fizetést, abból megélni nem lehet. A helyzetre jellemző, fizetési napon anyósom mindig a törvényszék előtt várakozik, megkapom a fizetést, szaladok ki vele anyósomhoz, aki a pénzzel rohan bevásárolni, mert a következő napon már csak esetleg a felét tudja bevásárolni annak, amit ezen a napon megvehet. A színház, hangversenytermek, szórakozó helyek stb. üresek, ruhára, élelemre alig telik, nemhogy szórakozásra. Az emberek a börzére39 vetik magukat és ott próbálnak pénzt csinálni. Tizenhat éves kislányoktól kezdve mindenki tőzsdézik, értékpapírokat adnak, vesznek és lesik a kurzusokat. A boltkirakatokban tőzsde kurzusok lógnak és mindenki azokat tanulmányozza. Újabb és újabb banküzletek nyílnak, amelyek kizárólag tőzsdei megbízások lebonyolításával, értékpapírok vételével, eladásával foglalkoznak. Jól megy nekik, állandóan tele vannak emberekkel, mindenki zsebe tele van bankókkal. Végeredményben a tőzsdézők mind ráfizetnek az üzletelésre, a vége egy általános krach40 lesz, senkinek sem marad pénze. Régi bútorok, ékszerek, megtakarított vagyonkák úsznak el. Nyomorúságos, nehéz gondokkal teli az élet az 1920-as évek elején, még szerencse, hogy felesleges izgalmak nem kavarják fel életünket. Ébredőink ugyan vannak, de jelentékenyebb ember egy sincs közöttük, számuk sem valami sok. Ebben a józan gondolkodású polgári városban sehogy sem tudnak tért nyerni, így nem sok vizet zavarnak. Az egyetemen néha támadnak csetepaték a keresztény és zsidó diákok között, de ezek nem fajulnak el és komolyabban nem zavarják meg a város nyugalmát. Antiszemitizmus kétségtelenül van, de nem válik annyira agresszívvá, hogy végzetesen megzavarná a keresztény és zsidó polgárság egymáshoz való viszonyát. 39 Német eredetű kereskedelmi kifejezés, másképpen tőzsde, ahol az elfekvő árúkészletek alkalomszerű értékesítése zajlik. 40 Német eredetű kereskedelmi kifejezés, jelentése: csőd, pénzügyi összeomlás, bukás. Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján... 203 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010