Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
KAPOSI ZOLTÁN: Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján - MÁRFI ATTILA: Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján a 20. század elsőfeléből
Utcák, terek, épületek Pécsett A VÁROS TÁRSASÁGI, KULTURÁLIS HELYZETE, VÁROSFEJLESZTÉS Az első világháború utáni pécsi élet meglehetősen szürke és színtelen. Az egész magyar életre, de a város életére is rányomja bélyegét az elveszített háború. Általános elszegényedés következik be. Dél-Baranya elvesztésével, Horvátországgal való kapcsolatok megszűnésével hinterland41 nélküli határváros lesz Pécs, s ezt súlyosan érzi kereskedelme és ipara, ami a város vagyonos polgárságát anyagilag ruinálja.42 Az infláció elveszi a középosztály minden értékét, a tisztviselő nyomorúság ebben az erős tisztviselő városban minden mértéket meghalad. Növeli az általános nyomorúságot a megszállt területekről kiüldözött, beözönlő magyarság. Megindult lábaink alatt a föld, minden mozog körülöttünk. Oda a bizonyosság érzése, a bizalom, a hit a lelkeket bizonytalanság érzése tartja fogva. A valamikor olyan bővérű és kedélyes életű város élete savanyúvá, kedélytelenné válik. Az élet összeszűkül, megszürkül. Külső jele ennek; azok a helyek, amelyeket valamikor megtöltött a jómódú polgárság, sorra eltűnnek. Megszűnnek a Royal, Pannónia, Központi, Erzsébet, Hungária (Szecesszió) Kávéházak, becsuknak az Arany Hajó, Mátyás Király, Hétfejedelem, Magyar Király, a Deák utcai Marxreiter, a Mór utcai Gambrinus vendéglők stb. Nincs ki látogassa, nincs ki fenntartsa őket. Végül már csak két kávéháza marad a városnak, a Nádor és a Korzó (korábbi Otthon). Ezek is üresek, élettelenek, legfeljebb szombat esténként van bennük élénkség. Megszűnnek az azelőtti cigányos mulatozások, kedvderítő meghajnalodások. Az élet elveszítette minden kedélyességét, s a város csendes, nagyon csendes lesz: A pénztelenség, szegénység, gondok lakoznak a város falai között. Kétségtelen, hogy az 1930-as években sokat javul a helyzet, könnyebb lesz a megélhetés, s a szegénység sem fojtogat annyira, mint az 1920-as években. De a békebeli bőség és jólét többé már nem tér vissza és Reeh Gyurinak a jókedvű tréfacsinálónak és ünnepségrendezőnek városa, a békebeli kedélyes Pécs többé fel nem támad. És az az érdekes, hogy ebben a trianoni leszegényedésben indul fejlődésnek a város. Ebben a korszakban lesz a vidékies kisvárosból (hol mindenki ismeri egymást), nagyváros. Amelyben a legkülönbözőbb társadalmi rétegek élnek egymás mellett, anélkül, hogy ismernék egymást. Nagyot növekszik a város. A két világháború között sokat építkeznek, egész új városrészek épülnek ki. Napról-napra nő, terjeszkedik, nagyobbodik a város. Kiépül az Irányi Dániel tér poros, üres déli része, hová eddig a közeli Frigyes és honvédlaktanyákból jártak gyakorlatozni a katonák. Emeletes paloták nőnek ki itt a földből; Mór Kollégium, Stefánia Palota, Rendőrségi palota stb. Ez lesz az 41 Német eredetű kifejezés, hátországot jelent. 42 Latin eredetű kifejezés, jelentése: romba, rombolásba dönt, tönkretesz. 204 Márti Attila
