Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PESTI JÁNOS: Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból
utaltak az akkor még létezett egyházi rendekre, intézményekre (Szent Ferenc mahalle, Szent László mahalle, Szent Ferenc uca mahalle). A Piac uca mahalleban piacokat, vásárokat tartottak. Építményről kapta nevét a Kó'híd uca mahalle. A Fazokas uca név bizonyára virágzó gelencsériparra utal. A Kőhíd uca név alapján feltételezzük, hogy a 16. század elején, sőt korábban is állhatott már néhány ház a várfaltól délre eső területen. A 19. század elején még élőnyelvi határrésznév volt a Keleti-kőhíd dűlő, s ez a nevünk máig fennmaradt.17 Itt kell megemlítenem, hogy a névkeletkezés sajátos típusát képviselik a névátvitellel (jelentéstapadással) létrejött ún. metonimikus földrajzi nevek. A metonimikus névalakulatok körében Pécsett is gyakori volt az a jelenség, hogy az alakuló településrész, utca a mellette, ill. az ott levő dombról, hegyről, szőlőhegyről, építményről stb. kapta a nevét. Például: a Havi-kápolnáról > a Havi-hegy (hegy neveként) > a hegy neve alapján az oda vezető út neve Havihegyi út és Havihegyi dűlő > a hegy nevéről újabban Havihegy néven városrész neve is. Vagy: Rókus-kápolna > Rókus-domb (domb neve) > Rókus utca (utcanév) > Rókusdomb (városrész neve). A régi és az újabb utcanevek közül egyaránt sok példát említhetünk az épület-, ill. építménynév > utcanév metonimikus kapcsolatára: Mindenszentek utcája, Ferencesek utcája, lrgalmasok utcája, Xavér utca, Ágoston tér, Fürdő utca, Sörház utca, Légszeszgyár utca, Harangláb utca, Víztorony utca, Víztározó utca stb. Mivel az egymással kapcsolatban levő metonimikus helynevek szinte névláncolatot alkotnak, a nevek rendszerezésekor nehéz megállapítani, hogy egy-egy névnek mi lehetett az előzménye: családnév, foglakozásnév, épület neve az ott lakó családról, épület neve az ott lakó személy foglalkozásáról stb. A Kálvária utca például kaphatta nevét a közelében létesített Kálváriáról, de az is lehet, hogy a név közvetlen előzménye a Kálvária-domb név volt.18 II. A névadás második időszaka a török alóli felszabadulástól a 19. század elejéig tartott (1687-1804). Az 1687. évi összeírás szerint a város 363 lakóházának nagy része romos, ún. „égett ház” volt. A lakosság élelmezése és az újjáépítés megindulása reménytelennek látszott. Lassan-lassan mégis visszatért az innen elmenekült magyarok egy része. 1686 körül megérkeztek Swabenbó'l (Németországból) az első német családok, és főleg a Belvárosban telepedtek le. A déli szláv jövevények nagy része még a török alatt érkezett Pécsre. Itt a Puturluk, Tettye völgye, Zidinakórnyék és a Benga nevű városrészben találtak otthonra. Madas mutatott rá először (az 1977-ben publikált tanulmányában) arra, hogy az ún. „szigetszerű városrészek” kialakulása a városbővülés sajátos 17 Pesti, 2007. 2.2.1. alfejezet. 18 Pesti János: Pécs földrajzi neveinek eredete. Pécs, 2004. 85-86. (A továbbiakban: Pesti, 2004.) - Pesti 2007. 3.1.5. alfejezet. Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból 17 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
