Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PESTI JÁNOS: Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból
Utcák, terek, épületek Pécsett formájának látszik. Szerinte a külvárosokban, főleg a Mecsek D-i lejtőjén a 18. században jöttek létre azok a szigetszerű házcsoportok, amelyek egy-egy kis utca körül alakultak ki eléggé szabálytalanul épített házsorokból. Ezeket a helyeket az utcanéven kívül így is megnevezték: Kisgyűd (a Szigeti-külvárosban), Zidinakörnyék (a Tettye-völgy alsó részén), Puturluk és Benga (a Budai- külvárosban). Az említett nevek kettős szerepben, vagyis utcanévként és városrésznévként egyaránt használatosak voltak. Hátráltatta a fejlődést, hogy ebben az időben több megrázkódtatás érte a várost. 1690-1693 között, majd 1697-ben pestisjárvány pusztított. Ennek emléke a helynevekben is fennmaradt. L. a Havihegy név eredetét, valamint a Szentháromság-emlékhez és a Rókusdombhoz kapcsolódó helytörténeti vonatkozásokat.19 A város újjáépítése 1710 táján vett nagyobb lendületet. A fejlődést jelzi, hogy 1696-1722 között 30%-kal nőtt a családi házak száma. Az 1722. évi földkönyv adatai szerint (a telektulajdonosok neve alapján) megállapítható, hogy a 18. század elején a középkorban sem volt színmagyar lakosság Pécsett, s a német és a délszláv lakosság betelepedésével Pécs többnyelvű, soknemzetiségű várossá vált. A lakosság akkori összetétele: 30% magyar, 32 % német, 30% szláv (déli szláv), 8% egyéb.20 Az ide érkezők beilleszkedése kezdetben nem volt zavartalan.21 22 A 19. század elején szűntek meg némileg azok a vallási és egyéb villongások, amelyek akadályai voltak a normális együttélésnek. A jelentős számú német polgárság tekintélyének erősödését mutatja, hogy a 18. század elején a városi tanácsban németek voltak többségben; a földkönyvet német nyelven vezették, és a magyar utcanevek mellett megjelentek a német utcanevek. Több utcanévi vonatkozása van annak, hogy a 18. századtól kezdődően Pécsett sorra alakultak a céhek. Természetes, hogy a jelentősebb céhekről utcákat neveztek el városunkban, ebben az időben (Schmidt Gasse, Sailer Gasse stb.).12 Több utcanévi emléke van annak, hogy a 18. században újabb szerzetes- rendek telepedtek meg Pécsett: így a nagy tekintélyű és befolyású jezsuiták, a kapucinusok és a pálosok. Ezek a rendek nagy buzgalommal hozták létre kolostoraikat, templomaikat. Az említett építkezéseken túl a város kulturális életében is jelentős szerep jutott az egyházi intézményeknek. A jezsuiták iskolákat alapítottak a Belvárosban.23 Az 1687. évi összeírás 18 utcáról tesz említést, de csak 15 utcanév szerepel benne. Az eltérés abból adódik, hogy 1687-ben Pécsett oly nagy volt a pusztulás mértéke, hogy a romok összeírását 19 Pesti, 2007. Az Adattár megfelelő szócikkei alatt! 20 Pesti, 2007. 2.2.2. alfejezet. 21 Pesti, 2004. L. a Rácváros és a Rácürög szócikkek alatt! 22 Pesti, 2007. 2.2.2. alfejezet. 23 Pesti, 2007. 2.2.2. alfejezet és az Adattárban az Iskola u., Akadémia u. szócikkek alatt. 18 Pesti János
