Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PESTI JÁNOS: Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból
Utcák, terek, épületek Pécsett m iatt névváltoztatást kér a helyi lakosság. Ez történt korábban a Kígyó utca (ma: Tímár utca), újabban például a Döghányó dúló'névvel kapcsolatosan.15 Névtudományi és helytörténeti tanulságokkal jár, ha megvizsgáljuk a névadás indítékait az egymástól markánsan elkülöníthető korszakok szerint. Erre azért van szükség, mert az utcanevek teljes rendszere - a nevek kora, időbelisége szerint - részrendszerekből tevődik össze. A viszonylag teljes névanyag ismeretében a pécsi utcanévadás korszakait így különíthetjük el az 1554-2004 közötti 450 évre vonatkozóan: 1. A természetes utcanévadás első időszaka a hódoltság korában (1554— 1686). 2. A természetes utcanévadás második időszaka a hódoltság után (1687— 1804). 3. A természetes utcanévadás visszaszorulásának és a hivatalos névadás kezdetének időszaka (1804-1864). 4. A hivatalos nevek válnak általánossá (közismertté) a város megújuló utcanévrendszerében (1864-1900). 5. Az állandóság és a névgyarapodás évtizedei (1900-1945). 6. Politikai célok az utcanévadásban (1945-1956). 7. Kísérlet a régi utcanevek visszaállítására (1956-1991). 8. Korunk utcanévadó gyakorlata (1991-2004).16 I. Az utcanévadás első időszakában (1554-1686) még léteztek azok a magyar utcanevek, amelyek a korai középkorban alakultak ki (Piac utca, Kis utca, Nagy utca stb.). Mivel Pécs 1543 nyarán török kézre került, rövid idő alatt „keleti stílusú” várossá változott. A hatalmas török birodalom fenntartását, irányítását az tette lehetővé, hogy a szultán hűbérbirtokokat adományozott. így kerültek Pécsett is a házak, házcsoportok magasabb rangú török katonák birtokába. A helyi katonák sarcolásaihoz járultak még a török állam által beszedett adók. A török adóhatóság a várost tíz adókerületre (mahalle) osztotta. Minden mahallet egy-egy magyar utcanévvel neveztek meg. Az 1554. évi török adóösszeírás több szempontból is fontos nyelvemlékünk. Ebben őrződtek meg a 16. századi Pécs első írásos (történeti) utcanevei és városunk Pecsuj névváltozata. 1554-ben a város lélekszáma 2 500-3000 fő lehetett, s a mai Belváros területén akkor túlnyomórészt magyar nyelvű családok éltek. Pécs 16. századi utcanevei természetes, spontán népi (közösségi) névadással keletkeztek. Jellegzetességük, hogy szoros kapcsolatban voltak az általuk megnevezett településrésszel. Vagyis megnevezték az utca méretét (Kis uca, Nagy uca), az utcában lakók nyelvét, nemzetiségét (Német uca, Mohamedán cigányok testületé)-, 15 Pesti, 2007. 4.2. alfejezet. 16 Pesti, 2007. 2. fejezet. 16 Pesti János
