Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - CSERESNYÉS FERENC A nagylelkű ausztriai magyar befogadás árnyoldala 1956-ban

menekülteknek ez igen sok kellemetlenséget okozott és különböző (egyébként elkerülhető) kellemetlen incidenshez vezetett. A bajor-osztrák határ övezetében egyre több hazatérni-, illetve kivándorolni kívánó magyar menekültet fogtak el. A szabályos úti okmányok hiánya miatt a határátlépés legális vagy illegális kísérlete közben az osztrák határőrizeti szervek visszautasították őket a Szövetségi Köztársaság területére. A magyarok a bajor-osztrák és a bajor-csehszlovák határt csak érvényes magyar útlevéllel (és magyar hazatérési engedéllyel), valamint osztrák, illetve csehszlovák átutazási engedéllyel léphették át hazatérésük érdekében. Tengerentúli kivándorlás céljából csak osztrák beutazási engedéllyel lehetett Ausztriába beutazni (amit nem adtak ki, mert nem volt garancia a sikeres továbbutazásra). N EMZETKÖZI KORMÁNYZATI ÉS NEM KORMÁNYZATI SZERVEZETEK SZEREPE A menekültkérdéssel foglalkozó társadalomkutatók gyakran állapítják meg, hogy a magyar menekültek nyugati befogadása volt az elsőpélda a nagyvonalú befogadásra.

14 Sokkal ritkábban említődik, hogy ez a befogadás egyidejűleg a kétoldalú államközi (kormányközi) kapcsolatok háttérbe szorulásának egyik első megnyilvánulásaként is értékelhető. Az UNHCR és az ICEM kormányzati szervezetek

15 hatékony segítsége nélkül Ausztria aligha oldhatta volna meg ilyen sikeresen a magyar menekültek továbbirányítását, repatriálását és integrálását. Amint Jugoszlávia megtapasztalta, hogy a hozzájuk menekült magyarok kétoldalú tárgyalásokkal, bilaterális alapon, az UNHCR nélkül nem továbbíthatók, nem habozott azonnal irodát berendezni Belgrádban az UNHCR képviselőjének (még ha hangsúlyozottan ideiglenes jelleggel is).

16 Es akkor még alig esett szó arról a nélkülözhetetlen segítségről, melyet a nem kormányzati szervezetek

17 tettek a magyar menekültek érdekében (például Nemzetközi Vöröskereszt, Nemzetközi Caritas, az Evangélikus Egyház Belső Missziója és Segélyszervezete stb.).

18 Ezek a tények is a (kisebb) állami szereplők gyengülését, háttérbe szorulását mutatják a nemzetközi politikában. A (kormányzati) segélyszervezetek tevékenysége időnként persze egész konkrétan átfedésben volt a nagyobb államok érdekeivel. Különösen az 14 Például Michel Moussali: „Viele der abgelehnten Asylbewerber könnten anerkannt werden". In: Bade, Klaus J. (Hg.): Ausländer, Aussiedler, Asyl in der Bundesrepublik Deutschland. Bonn 1994. 206-208. 15 IGOs 16 BA Koblenz B150/3549. 17 INGOs 18 Hauptstaatsarchiv Wiesbaden 508/4203; 508/4198b; bzw. Bundesarchiv BA B106/9569.