Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)
A forradalom után - CSERESNYÉS FERENC A nagylelkű ausztriai magyar befogadás árnyoldala 1956-ban
Egyesült Államok érdekei tükröződtek vissza bizonyos lépéseikben (a menekültekválogatása, elszállásolása, helyben tartási törekvése, a menekültügy ad hoc finanszírozása). Figyelemre méltó módon kezdetben mindkét illetékes nemzetközi szervezet képviselői (UNHCR, ICEM) arról nyilatkoztak Ausztriában, hogy készek segíteni a magyar menekültek kiválasztásában és (azután) továbbszállításában! Az osztrák illetékesek körében ez hasonló aggodalmat ébresztett, mint amilyet az amerikai magatartás. Az amerikaiak (hagyományaiknak megfelelően itt is) elsősorban értékes munkaerőt akartak kapni a menekültek közül, s Ausztria nehézségeit inkább pénzügyileg voltak készek támogatni. Bár Nixon amerikai alelnök bécsi látogatásakor az osztrákok mintegy százmillió dollár támogatásban reménykedtek 19 , az amerikaiak egy 450 000 dolláros csekket állítottak ki. 20 (Egyébként összességében az Egyesült Államok mintegy 50 millió dollár segélyt juttatott Ausztriának a magyar menekültügy kezelésére). 21 A bevándorlók szelektálására való törekvés „normális körülmények között", többnyire szabad akaratukból érkezett migránsok esetében akceptálható magatartás, azonban Ausztria korabeli helyzetében nyilvánvalóan elfogadhatatlan volt. Az osztrák közvéleményt ez arra emlékeztette, hogy a második világháború után a nyugati államok a munkaképes, egészséges, fiatal embereket elszállították, az öregeket, betegeket, gondozásra szorulókat pedig viszszahagyták náluk (Displaced Persons). 22 Az osztrák tiltakozás azért is helyénvalónak bizonyult, mert gyakorlatilag az egész magyar menekültnépesség munkaképes és munkára kész volt (a menekültek csaknem 70%-a a munkaerőpiac legértékesebb kategóriájához tartozott: fiatal, egészséges, egyedülálló és jól képzett férfiak voltak). Az osztrák államra és társadalomra nehezedő megterhelés ennek ellenére számuk miatt kétségtelenül nagy volt. 23 A MAGYAR MENEKÜLTEK INTEGRÁCIÓS NEHÉZSÉGEI AUSZTRIÁBAN Ausztriában az értelmiségi foglalkozások hagyományosan (túl)telítettek. Ezért a helyben maradni szándékozó egyetemi vagy főiskolai végzettségű menekülteknek alig akadt egyéb lehetősége (eltekintve egy-két kivételtől), minthogy olyan szakmát tanuljanak, amelyben esély kínálkozott a társadalmi 19 AdR BKf AA Ungarn 3d, 404 doboz; 511. 190. 20 Zierer, 1995. 164. 21 Taubinger, 1959. 9. Az amerikai támogatás részletezését lásd: Grubhofer, Franz: Der Beitrag Österreichs und des Auslandes für die Ungarnhilfe. In: Integration 1957/2. szám 83. 22 Az elhurcolt, a lakóhelyüktől távol került, elhelyezett személyek angol gyűjtőneve. 23 Zierer, 1995. 163.