Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - CSERESNYÉS FERENC A nagylelkű ausztriai magyar befogadás árnyoldala 1956-ban

Egyesült Államok érdekei tükröződtek vissza bizonyos lépéseikben (a mene­kültekválogatása, elszállásolása, helyben tartási törekvése, a menekültügy ad hoc finanszírozása). Figyelemre méltó módon kezdetben mindkét illetékes nemzetközi szerve­zet képviselői (UNHCR, ICEM) arról nyilatkoztak Ausztriában, hogy készek segíteni a magyar menekültek kiválasztásában és (azután) továbbszállításában! Az osztrák illetékesek körében ez hasonló aggodalmat ébresztett, mint amilyet az amerikai magatartás. Az amerikaiak (hagyományaiknak megfelelően itt is) elsősorban értékes munkaerőt akartak kapni a menekültek közül, s Ausztria nehézségeit inkább pénzügyileg voltak készek támogatni. Bár Nixon amerikai alelnök bécsi látogatásakor az osztrákok mintegy százmillió dollár támoga­tásban reménykedtek 19 , az amerikaiak egy 450 000 dolláros csekket állítottak ki. 20 (Egyébként összességében az Egyesült Államok mintegy 50 millió dollár segélyt juttatott Ausztriának a magyar menekültügy kezelésére). 21 A bevándorlók szelektálására való törekvés „normális körülmények kö­zött", többnyire szabad akaratukból érkezett migránsok esetében akceptálha­tó magatartás, azonban Ausztria korabeli helyzetében nyilvánvalóan elfogad­hatatlan volt. Az osztrák közvéleményt ez arra emlékeztette, hogy a második világháború után a nyugati államok a munkaképes, egészséges, fiatal embe­reket elszállították, az öregeket, betegeket, gondozásra szorulókat pedig visz­szahagyták náluk (Displaced Persons). 22 Az osztrák tiltakozás azért is helyén­valónak bizonyult, mert gyakorlatilag az egész magyar menekültnépesség munkaképes és munkára kész volt (a menekültek csaknem 70%-a a munka­erőpiac legértékesebb kategóriájához tartozott: fiatal, egészséges, egyedülál­ló és jól képzett férfiak voltak). Az osztrák államra és társadalomra nehezedő megterhelés ennek ellenére számuk miatt kétségtelenül nagy volt. 23 A MAGYAR MENEKÜLTEK INTEGRÁCIÓS NEHÉZSÉGEI AUSZTRIÁBAN Ausztriában az értelmiségi foglalkozások hagyományosan (túl)telítettek. Ezért a helyben maradni szándékozó egyetemi vagy főiskolai végzettségű menekülteknek alig akadt egyéb lehetősége (eltekintve egy-két kivételtől), minthogy olyan szakmát tanuljanak, amelyben esély kínálkozott a társadalmi 19 AdR BKf AA Ungarn 3d, 404 doboz; 511. 190. 20 Zierer, 1995. 164. 21 Taubinger, 1959. 9. Az amerikai támogatás részletezését lásd: Grubhofer, Franz: Der Beitrag Österreichs und des Auslandes für die Ungarnhilfe. In: Integration 1957/2. szám 83. 22 Az elhurcolt, a lakóhelyüktől távol került, elhelyezett személyek angol gyűjtőneve. 23 Zierer, 1995. 163.

Next

/
Thumbnails
Contents