Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - FRANKOVICS GYÖRGY Jugoszláviai dokumentumok az 1956-os magyar forradalomról

Magyarország belügyének tekintendő, és nem tartozik az ENSZ illetékességébe b) megkéri képviselőnket, hogy ilyen értelemben tegyen határozati javaslatot. 2. Amennyiben küldöttük az ülésre nem kap meghívást: a) megkéri küldöttünket, tegyen javaslatot a magyar küldött ülésre való meghívására b) ebben a kérdésben konzultál küldöttünkkel, valamint a szovjet küldöttel." A szovjet-jugoszláv-magyar diplomácia az ENSZ-ben minden egyes, az 56-os magyar ügyet érintő lépését előre egyeztette, és azzal kapcsolatban közös véleményt, állásfoglalást alakított ki, főként a forradalom leverését követő időszakban. SOLDATIC AZ ESEMÉNYEKET „NÉPFELKELÉSNEK NEVEZI", SZERINTE „SZÓ SINCS SEMMIFÉLE ELLENFORRADALMI MOZGALOMRÓL" Az új Nagy Imre-kormány október 28-án közzétett nyilatkozatában a budapesti eseményeket nemzeti demokratikus mozgalomnak ítélte meg, elutasítva az ellenforradalmi minősítést, úgy értékelte azt, mint egy olyan mozgalmat, melynek célja a nemzeti függetlenség elnyerése, a szovjet csapatkivonás, stb. Az új kormány azonban nem tudta lecsillapítani az eseményeket, a forradalmi hullám egész Magyarország területére kiterjedt, melynek domináns vonásaként szembetűnő a szovjet- és kommunista-ellenesség. Nagy Imre október 31-én kijelentette, hogy az átalakított kormány meghozta sorsdöntő határozatát az egypártrendszerről a többpártrendszerre való áttérésre, és az új kormányban a legjelentősebb pártok vezetői kaptak tárcát. A kormány felhívta a szovjet parancsnokságot, hogy egységei haladéktalanul kezdjék meg a csapatkivonást. Nagy Imre így válhatott a forradalom vezetőjévé, sorsát a forradalom sorsához kötötte. Soldatic jugoszláv nagykövet a Jugoszláv Külügyminisztérium titkárságának 1956. október 28-án megküldött jelentését tekintve elmondható, hogy az a magyarországi helyzet alapos ismeretére vall, jelezve a magyar népnek a szocialista Jugoszlávia felé fordulását. Vélhetően napjainkban is egyet lehetne érteni az alábbiakban ismertetésre kerülő (jelentéssel - a szerk) az 56-os forradalom jellegének megítélését tekintve: „Felhívjuk a figyelmet, hogy reánk, mint szocialista országra nézve, komoly veszély hárul, amennyiben egyetértünk a sztálinista-rákosista többségű KB itteni hivatalos állásfoglalásával, miszerint „szervezett ellenforradalmi mozgalomról" van szó. Draskovic kijelentése még elfogadható, azonban rádiónk híradásai, melyek a budapesti hivatalos kommünikék alapján fogalmazódnak meg, kétség kívül káros politikai következménnyel járnak. Tény az