Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)
A forradalom után - FRANKOVICS GYÖRGY Jugoszláviai dokumentumok az 1956-os magyar forradalomról
Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Népbiztosok Tanácsa első miniszterelnök-helyettese - az általa közvetített szovjet akaratnak megfelelően - felmentette első titkári tisztsége és politikai bizottsági tagsága alól. A bukott vezér fáradalmait egy krími hotelben kívánta kiheverni, ám értesülve a magyarországi forradalomról, vissza kívánt térni Budapestre. Később mégis „elállt szándékától", mivel - a jelentés szerint - azt mondta: „mégse mehet vissza, mivel a szállást hosszabb időre lefoglalták számára". Hruscsov és Tito 1956. november 2-3. közötti brioni megbeszélésén a magyar forradalom sorsáról döntöttek, nevezetesen a szovjet beavatkozásról, az új magyar kormány kinevezéséről, annak elnevezéséről - Tito ajánlotta a Kádár-kormány nevéül a „munkás-paraszt forradalmi kormány" elnevezést -, valamint programjáról, Kádár vagy Münnich kormányalakítási megbízatásáról. Tito Kádár mellett tette le a voksot, míg Hruscsov Münnichet támogatta, ám a szovjetek elálltak szándékuktól és kompromisszumos megoldásként elfogadták a jugoszláv javaslatot. A hosszúra nyúló szigorúan titkos tanácskozás szünetében Hruscsov Rákosiról anekdotázott, akinek szavait a tanácskozáson résztvevő Micunovic jugoszláv moszkvai nagykövet jegyezte fel: „Hruscsov a megbeszélés másik részében - egyébként máskor is, amikor jugoszlávokkal tárgyal és bennünket ki szeretne engesztelni, mintha valamiféle engedményt gyakorolna részünkre -, Sztálinról negatívan beszél. Ez alkalommal Sztálin és Rákosi viszonyáról szóló anekdoták közül válogatott, akit Sztálin úgymond nem szívelt és nem bízott benne. Rákosi éppen akkor utazott üdülni a Szovjetunióba (Fekete-tenger - Kaukázus), amikor Sztálin is. Ez utóbbinak gyanússá vált a dolog és közölte, hogy majd leszoktatja róla. Már első alkalommal, amikor mód nyílott rá, Sztálin Rákosit nagyobb menynyiségű alkohol megivására kényszerítette, de Rákosinak kutya baja se lett tőle. Rákosi olyannyira utánozta Sztálin szokásait, hogy budapesti irodájában acélajtót készíttetett, és még valamiféle páncélzatot is, félve a merénylettől. Hruscsov és Malenkov Rákosiról szóló témájukat úgy fejezték be, hogy fogalma sem volt, s ma sincs arról, miként kell dolgozni, valamint Sztálinnal együtt főzték a magyarországi kását, amit most nekik kell megenniük." „Hruscsov szidni kezdi Rákosit, majd tovább támadja; nagyon csúnya szavakkal illeti Gerőt, akit főtitkárrá választottak, aki elment a Krímbe nyaralni, majd Jugoszláviát kereste fel. Rákosi Moszkvából megüzente, hogy „segíteni kíván" Pesten. Hruscsov azt válaszolta neki, hogy nyugodtan elmehet oda, ha felkészült arra, hogy a nép felakasztja. Rákosi telefonkapcsolatot kért Pesttel. A szovjet telefonközpontos elutasította. Malenkov erre azt mondja, hogy a telefonközpontos politikailag érettebbnek bizonyult Rákosinál. Nem érti az elemi dolgokat, az idióta." Időközben Dalibor Soldatic jugoszláv nagykövet - a két ország követségei