Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - CSERESNYÉS FERENC A nagylelkű ausztriai magyar befogadás árnyoldala 1956-ban

A MAGYAR MENEKÜLTEK SZÁMA A usztria korabeli jelentősége elsősorban első befogadó ország funkciójában, valamint eligazító-, közvetítő- és összekötő hely szerepében volt a más nyugati államokba történő továbbutazásban. Az ország nem csak maga választotta pozícióját, hanem a hídfőállás funkció elvárás volt az egész nyugati világtól.

1 Az amerikaiak és a nemzetközi kormányzati szervezetek (UNHCR, ICEM) tulajdonképpen csak onnan akarták továbbszállítani a menekülteket. A magyarok egy része sem kívánt innen távolra kerülni, mert féltek, hogy később sem Amerikába (USA, Kanada) továbbutazni, sem Magyarországra (esetleg) visszatérni nem tudnak. Oskar LIelmer szociáldemokrata belügyminiszter még 1956. október 26án úgy rendelkezett, hogy minden magyar menekült politikai hovatartozásra való tekintet nélkül politikai menedéket kap Ausztriában, s az ország teljesíteni fogja a Genfi Konvencióból rá háruló kötelezettségeit. Amikor egy parlamenti képviselő két nappal később megkérdezte tőle, mégis mennyi magyar menekültre számítanak, tekintettel a nagyvonalú befogadási ajánlatra, Helmer 10 000-re becsülte a várható magyar menekültszámot.

2 Az események azonban néhány nap múlva átlépték az előzetes becsléseket. November 21-ig összesen mintegy 50 500 személy menekült Ausztriába. 1956. december közepéig több mint 130 ezren lépték át a magyar-osztrák határt és éjszakánként még mindig mintegy 2 000-en érkeztek. Ugyan időközben 52 000 személyt már más nyugati államokba szállítottak tovább, még mindig 75 000 személy tartózkodott ott. Ráadásul senki nem tudhatta előre, mennyi magyar él majd a nyitott osztrák határ lehetőségével, s távozik hazájából. Az osztrák politika 1956. november végétől kezdett komolyan tartani attól, hogy nem lesz képes kezelni a magyar menekültproblémát. A váratlanul hatalmas arányú menekülési hullám azután kissé eltorzította még az egyébként elképesztően nagylelkű osztrák politikát is. Mint említettük még október végén minden magyarországi menekült befogadását megígérték. November 20-a után szinte kétségbeesetten könyörögtek a nyugati világ kormányainak, minél előbb és válogatás nélkül szállítsák tovább Ausztriából a magyar menekülteket.

3 A mielőbbi „megkönnyebbülés" érdekében sok konfliktust okozó félrevezetést is alkalmaztak. Azt mondták a menekül1 Bauböck, 1996. 9. 2 AdRMinProt; 105. doboz; 1956. 10. 28. 3 A sürgős felkérés (Apell) első tervezete így szólt a béesi diplomáciai képviseletekhez: „Az a benyomásunk, hogy a Nyugat a helyzetet nem veszi a szükséges gyorsasággal és felelősségtudattal számításba" - Haslinger, 1997. 155.