Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - ROZS ANDRÁS A „mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharcai

zeti tanács át akarta venni a zászlóalj feletti irányítást, de Szlavek az alárendelődést nem fogadta el, csak az együttműködést a nemzeti tanáccsal). A bányász zászlóalj parancsnoka november 3-án kiadta a parancsot a katonák lefegyverzésére. November 4-én a szovjet csapatokat mégis egy kisebb ellenálló csapat fogadta, a forradalmárok kézi fegyverekkel felvették a harcot a betolakodókkal szemben. Az egyenlőtlen küzdelemnek több halott és sebesült áldozata volt. Másnap este és 6-án az ellenállók közül 8-10-en közösen elrejtették fegyvereiket a város körüli erdőkben.

30 A munkástanácsok utóvédharcai A pécsi, komlói és a Baranya megyei járási központok munkástanácsai a szovjet hadsereg inváziója után is folytatták harcukat a munkás-önigazgatás megvalósításáért. A munkásvezetők ugyanis visszatértek a forradalom első napjaiban a párt részéről is hangoztatott érvekhez az üzemekben, vállalatoknál megvalósítandó munkásirányítás, a termelés, a bér, a lakáselosztás kérdéseinek a munkások saját kollektív döntése által történő rendezése érdekében. Ennek zálogát pedig a forradalomban politikailag megedződött munkásvezetők a munkástanácsok további működésében látták, hiszen ez a politika ideológiailag tarthatónak, illetve védhetőnek látszott. A szovjet hadsereg jelenléte tehát nem volt mérvadó e tekintetben, a forradalom lényeges célkitűzéseit a munkáspolitikusok részéről folytatni lehetett, sem a „reakció", sem a nyugati kapitalizmus csábításainak nem kellett engedni, de még a többpártrendszerre való törekvést sem kellett hangoztatni a következetes munkástanácsi politikához. A Kádár-féle Munkás-Paraszt Kormány hatalomra jutása után azonnal nem szüntette meg a munkástanácsokat, hangsúlyozva a szocialista demokrácia fenntartásának elvét. A munkástanácsokról a kormány külön rendeletben intézkedett. A kormány a munkástanácsok újjáalakítását a munka felvételéhez kötötte. A gyakorlatban azonban a munkástanácsok 1956. november 4. után az egész országban tovább éltek, a sztrájkot fenntartották, a nem fegyveres ellenállás gócpontjainak számítottak.

31 A pécsi munkástanácsok utóvédharca 1956. december első feléig tartott. A munkástanácsok a november 4-i szovjet katonai támadást követő két-há30 ÁBTL, 3.1.9. V-350363. Ellenforradalom Baranya megyében. Komló városi ellenforradalmi események. 53-56.; PMB, B/ 474. Nagy Ferenc pere, B/1305/1957. Meiszter Tivadar és társai pere. Másolat. BML. XXXII. 11. 1956-os gyűjtemény, 1/17, 20.; Bán-Rozs, 2006. 82. o. 31 Rozs, 2003. 340-341. o.