Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - ROZS ANDRÁS A „mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharcai

rom nap után ocsúdtak fel bénultságukból és tartottak gyűléseket a további teendők megbeszélésére. A munkástanácsok vezetői, tagjai egyáltalán nem gondoltak arra, hogy a szovjet katonai akció miatt be kellene szüntetni tevékenységüket, hanem továbbra is kiálltak követeléseik érvényesítése mellett. A pécsbányai üzem munkástanácsa 1956. november 6-án tartott gyűlést, melyen a legfőbb kérdés az volt, hogy a szovjet támadás után felvegyék-e a munkát. A pécsbányatelepi munkástanács tagjai úgy érveltek, hogy a munkát fel kell venni, de egyúttal a követeléseiket be kell nyújtani az új kormánynak. Dobrovics Emil vájár, munkástanács-tag úgy érvelt, hogy a követelések eredménytelenek lesznek, ha nincs mögöttük kényszerítő eszköz a kormánnyal szemben, ez pedig a sztrájk, melynek legfontosabb célja most a budapesti forradalom megsegítése. Dobrovics javasolta, hogy állítsanak fel sztrájkbizottságot, melynek feladata lesz a sztrájk kérdésében dönteni. A pécsbányai bányászok elfogadták Dobrovics érveit, felállították a sztrájkbizottságot, melynek tagjai a pécsbányatelepi munkástanács tagságából kerültek ki, elnöke pedig Dobrovics Emil lett, mint a munkástanács vezetője. A pécsbányai sztrájkbizottság úgy döntött, hogy folytathatják a sztrájkot, a továbbiakban a bányaüzemben csak fenntartási munkákat végeznek, e célból naponta 108 dolgozó szálljon le a bányába.

32 1956. november 7-én a Sopiana Gépgyárban a pécsi üzemek, bányák munkástanácsai, valamint néhány Baranya megyei munkástanács küldöttei nagygyűlést tartottak. A Sopiana gépgyári munkástanács-fórumra a pécsi bányavidék munkástanácsai is delegálták vezetőiket: a pécsbányatelepi munkástanács elnökét, Dobrovics Emilt,

33 az István-aknai munkástanács Szabadkai Istvánt, a pécsszabolcsi Béke-akna munkástanácsa Sárosi János elnököt küldte a megbeszélésre. A gyűlés levezető elnökének Dobrovics Emilt választották meg. A gyűlésen a résztvevők egy központi sztrájkbizottság létrehozását javasolták, melynek felállítását, illetve a sztrájk fenntartását feltételekhez kötötték. Határozatot hoztak arról, hogy a munkát csak a következő követelések teljesítése esetén veszik fel: „a szovjet csapatok azonnali kivonulása, a Nagy Imre kormány visszahívása a meghirdetett programjával, többpárt rendszer titkos választással, a sztrájkjog törvénybe iktatása, a magyar ipar és kereskedelem magyar kézben legyen".

34 A követeléseket a munkástanácsok küldöttei saját szerevezetük tagságával, 32 PMB, B. 268/1957. Dobrovics Emil és társa büntető' pere (a továbbiakban Dobrovics Emil...), Elsó'fokú ítélet. Pécs, 1957. május 13. 33 Uo.; PMB, B 625/1957. Sárosi János.., Dobrovics Emil rendó'rségi tanúvallomása. Pécs, 1957. május 16. 34 PMB, B. 268/1957. Dobrovics Emil.., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. május 13.; PMB, B. 625/1957. Sárosi János.., Vádirat. Pécs, 1957. június 4.; Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. július 30.