Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - TEGZES FERENC Jelképek 1956-ban - 1956 jelképei

mi válaszoltunk tapssal."

22 A Bem szobornál a magyar trikolór is felkerül a talapzatra, illetve feltűzik magára a szoborra is. A demonstráció nagyságára jellemző, hogy akkora tömeget mozgatott meg, hogy még a villanyoszlopokra is jutott a résztvevőkből, akik a zászlóikkal együtt kapaszkodtak fel és „lógtak" az oszlopokon.

23 Korabeli felvételen látszik, ahogy a Bem szobornál a résztvevők kezében a zászlók méltóságosan meghajolva tisztelegnek a „nemzeti imádság", a Himnusz éneklése közben.

24 A Bem szobortól a demonstrálók fegyelmezett magatartást tanúsítva a Margit hídon átvonultak a Parlament felé, de útközben már hangosabbá válva: „Ki a zászlókkal! - visszhangzott a Szent István körút házai között és a zászlók méltóságteljesen bújtak ki az ablakokból." A menetelő tömeget nem hatotta meg az a két hatalmas nemzeti színű zászló sem, amit az AVO épületének egyik ablakában láthattak, mert hatalmas füttykoncert kíséretében haladtak el előtte.

25 A Parlamentnél a teret teljesen ellepve, a lépcsőket is zsúfolásig megtöltik, természetesen a trikolórokból is nagy számban jut erre a mindenki által jól belátható területre.

26 Jól foglalja össze ennek a délutánnak, estének a témánkat érintő történését Háy Gyula író október 25-én a rádióban elhangzott üzenete: „Fiatalok, barátaim! Ott voltam köztetek, veletek együtt vonultam Budapest utcáin kart karba öltve. A nemzeti lobogó és a Kossuth-címer árnyékában mentünk a Petőfiszobortól a Bem-szoborhoz, majd a Kossuth térre, de együtt harcolok veletek már évek óta..."

27 A tömeg egy része a Parlament elől elvonulva a rendszer egyik legjobban gyűlölt jelképét, a Sztálin szobrot döntötte le. Azonban erőfeszítésűket nem koronázta teljes siker, mivel a csizma a helyén maradt. De a győzelem jeleként a csizmába-csizmára kitűzték a nemzeti zászlót.

28 De ugyanígy a trikolór került a Rádió hajnalra elfoglalt épületére is.

29 Október 25. A kormány és a párt nemcsak a mindennapi élet folytatására szólított fel, a közlekedés újraindítását, a munka felvételét szorgalmazta, hanem látva a nemzeti jelkép ennyire előtérbe kerülését, hivatalosan felszólította az ország lakosságát a rádión keresztül: „Magyarok, lobogózzátok ki a házakat, tűzzétek ki a nemzetiszínű zászlót!"

30 Az ellenállás nem szűnt meg, a kijárási 22 Halzl József: Naplórészletek 1956.október 23. In: http://1956emleke.hu 23 http://rev.hu/oha; Varga, 1994. 24 Szalay-Keleti, 1989. 6. kép 25 Halzl József: Naplórészletek 1956.október 23. In: http://1956emleke.hu 26 Szalay-Keleti, 1989. 8., 9. kép; rev.hu/oha; www.1956.mti.hu 27 Szalay-Keleti, 1989. 45. o. 28 Szalay-Keleti, 1989. 31. o.; www.1956.mti.hu A terület átnevezése rögtön megtörtént: „Csizma-tér" nevet adta neki a leleményes népi humor. 29 Szalay-Keleti, 1989. 10. kép 30 Szalay-Keleti, 1989.42. o.