Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)
Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - BÁN PÉTER Pécs és Baranya megye forradalmi testületei
alatt a megyeinél alsóbb szinteken is kemény diónak bizonyult. A BMMNTtől október 31-én a járási tanácsok munkástanácsaihoz elküldött távmondat először írta elő, hogy minden településen válasszanak 10-30 taglétszámmal nemzeti tanácsot, a járási nemzeti tanácsokat pedig községenként l-l delegált tag részvételével kell megalakítani. A régi tanácsoktól a demokratikusan megválasztott testületek veszik át a végrehajtó hatalmat, de az utasítás a helybeliek megítélésére bízta a tanácsi vezetők megtartását vagy menesztését. A BMMNT ezzel az engedménnyel a már kialakult községi gyakorlathoz alkalmazkodott. Merevebben írta elő az utasítás, hogy a városi és a községi nemzeti tanácsokban az üzemi munkástanácsok egyformán l-l résztvevővel legyenek jelen. A lényeg pedig végső soron az, hogy mindennek kivitelezésére a járásokban más-más időben és módon került sor. A pécsi járás esetében nincs ismeretünk a BMMNT-tői elkülönült járási nemzeti tanács létrejöttéről. Feltehetően még a szerdai délelőtt folyamán beszámoltatták a rabokat felülvizsgáló bizottságot, s megállapították - egy éppen azelőtt kiengedett ember véleménye alapján -, hogy a komlói Béta-aknán munkaszolgálatos foglyok szabadon bocsátása túl lassan folyik. Különbizottságot küldtek ki a helyszínre, legalábbis a politikai foglyok rövid időn belüli kiszabadítására. A közbűntényes elítéltek miatt azonban a probléma még többször előkerült. 25 Az október 31-én született határozott döntések között a legkeményebb a két vezető ügyésznek és a rendőrkapitánynak a leváltása és letartóztatása volt. Non György legfőbb ügyész budapesti menesztése biztosan bátorságot adott a BMMNT tagjainak ahhoz, hogy a megyei főügyészt és a különleges ügyészt (eddigi tagtársukat) őrizetbe vétessék. A vád ellenük az AVH-val való együttműködés volt. (A különleges ügyész esetében ez szinte teljesen tényszerű, ha az AVH irattár sorsára gondolunk.) Nemes Alajos őrnagynak, valamint helyettesének a börtönbe jutását pedig a rendőrség munkástanácsának hasonló, illetve leváltási határozata előzte meg. A nemzeti tanács e lépéseket aligha tette volna meg ilyen sebességgel, ha Kertész Endre és közvetlen hívei de. 11 órától du. fél 5-ig jelen lettek volna. De ekkor zajlott a Független Kisgazdapárt megyei alakuló gyűlése, s Kertészék azon vettek részt. Az ügyészekkel szembeni eljáráson azután Kertész Endre és - kimondottan foglalkozási szolidaritásból - más-más pártállású vezető jogászok egyaránt felháborodtak. A különleges ügyészt még aznap kiengedték, a november 1-jei ülésen pedig keresztülvitték a megyei főügyész szabadlábra helyezését is, mert a „szélsőséges hangok" nem tudták konkrétumokkal bizonyítani vádjaikat. „Miután Schaffhauser István csak azzal a feltétellel volt hajlandó elhagyni a börtön épületét, hogy ugyanakkor Nemes [Alajos] és Molnár, a rendőrség politikai 25 Uo.
