Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - BÁN PÉTER Pécs és Baranya megye forradalmi testületei

latos kutatások jelenlegi eredményei szerint nem alakult ki együttműködés Pécs és Győr között.)

23 Október 30-án még egy (részleteiben nem ismert és talán már 29-én felmerült) kérdés körül zajlott vita a BMMNT-ben: a régi tanács és a demokratikusan választott új vezetés viszonyáról. Végül salamoni döntés született, mert egyelőre nem számolták fel a tanácsi apparátust, de dr. Gyenes István javaslatára és vezetésével felállították a nemzeti tanács saját adminisztrációs irodáját a már előbb leírt szervezeti formában és feladatkörrel. A 31-én beindult hivatali ügyviteli munka azonban túl széles skálán mozgott ahhoz, hogy az iroda saját embereivel minden igénynek eleget tehessen. Csak az első két munkanapján kiadott, Kertész Endre és Csikor Kálmán által aláírt igazolványok száma 350 körül mozgott, megnyitották az iktatókönyvet, de a legnagyobb gondot a lakásügyekkel, iparengedélyekkel, közületek elhelyezési problémáival, a szénelosztás, -eladás rendjével, általában véve a közellátással, a gépjármű használati engedélyekkel stb. kapcsolatos panaszok elbírálása, kérelmek intézése jelentette. Ezért az iroda a beadványokat és ügyfeleket gyakran továbbutalta a tanácsi szakosztályokhoz. Az október 31-i, szerdai ülésnap első döntése a kedd délután létrejött közigazgatási kompromisszum politikai térre történő kiterjesztésével, s végső soron forradalmibb arculatú megoldásával volt egyenértékű. A megyei és a pécsi városi tanács apparátusához egy vagy két ellenőrző bizottságot delegáltak, mely(ek)nek feladata a tanácsi vezetők kontrollja és az osztályok tényleges irányítása volt. A bizonytalanság az 1957-es bírósági és rendőrségi iratok, illetve a Szabad Dunántúl másnapi híradásának ellentmondásából származik. Az előbbi forráscsoportban csak egy bizottságról tesz említést mindenki (dr. Abay Gyula volt egyetemi tanár, vállalati könyvelő, Vér Elemér aranyosgadányi földműves és Halfár Rudolf tisztviselő tagságával), míg a sajtó két külön 3-3 tagú ellenőrző csoportról, névszerint a megyénél Vér Elemér és Halfár Rudolf mellett Békés László részvételével, a városnál dr. Abay Gyulán kívül dr. Csolosz Jenőt és Varga Istvánt említve. Valószínűleg két bizottság volt, mert a megyei adminisztrációs iroda átköltözött a megyeházára, de a lényeg az, hogy aktivitást jószerivel csak Vér Elemér részéről lehet igazolni, aki a megyei elnöknek és helyettesének eleinte csak „parancsolgatott", azután kiebrudalta őket, és az elnöki irodából felügyelte a VB szakapparátusát. Dr. Abay Gyula inkább tudósként forgatta tollát, a többieket pedig bizonyára okkal nem ítélték el a megtorlás idején.

24 A régi apparátussal való szakítás a forradalom győzelme utáni egy rövid hét 23 Szakolczai Attilának, az 1956-os forradalom győri története kutatójának közlése alapján. 24 BFB, B. 3735/1957. Dr. Kertész Endre és társai pere.