Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)
Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - BÁN PÉTER Pécs és Baranya megye forradalmi testületei
ávósokat és családtagjaikat, ingóságaikkal együtt szállítsák el. Egy alezredes vállalta, hogy a Pécsett maradókat határőr egyenruhába öltözteti, s ezt a BMMNT megszavazta. (Ennek híre a városban is elterjedt, valamint az is, hogy a Mecsekben kerestek menedéket, e „mendemonda" valódiságát viszont az immár Szabad Dunántúl nevet viselő lap szerkesztősége tagadta.) Az AVH laktanyája 30-án estére kiürült. Az épületet a rendőrség, illetve a katonaság vette át, de a KT egyik fegyveres civil különítménye is ellenőrizte. Az AVH irattárának átvételével alkalmi bizottságot bíztak meg, de vezetőjéül a megyei különleges ügyészt nevezték ki, aki eleve az iratok elégetését javasolta, nyilvánosságra hozataluk vagy biztonságos őrizetük helyett. A bizottság két másik jogász tagját, akik a volt BM Főosztályra mentek az AVHiratok megszerzéséért, a korábbi AVH-székházban szolgálatot teljesítő államvédelmista tisztek kijátszották: a dokumentációt részben elrejtették, részben lepecsételt páncélszekrényekbe zárták előlük, s a kulcsokat nem adták át. A BMMNT a párt vezetése alatt állt karhatalom feloszlatása kapcsán határozott a nemzetőrség megszervezéséről és felfegyverzéséről. A kivitelezést a KT-ra, személy szerint Csikor Kálmánra bízták, és ekkor került sor az egyetemi és bányász zászlóaljak felállítására, mellettük az üzemek, bányák nemzetőrségeinek létrehozására. 17 Csikor ügyészségi vallomása a közrend biztosításáról - „a járőröket úgy alakítottuk meg, hogy egy rendőr és két fegyveres polgári egyén együtt végezte a járőrszolgálatot" 18 - tömören tükrözte a valóságot. A gyülekezés továbbra is tilos volt a városban, de már október 29-én estére feloldották a kijárási tilalmat. Ugyanezen a napon ad hoc bizottságot alakítottak a pécsi és a komlói rabok ügyére, s Kertész Endre elérte, hogy ez csakis jogászok, ügyészek dolga legyen. Határozottabb tett volt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa képviselőinek eltávolítása a BMMNT-ből, valamint székházuk átvétele művészeti és műszaki tudományos célokra. A cserkészet visszaállítására tett javaslat nem kapott többséget. Aznap, hétfőn terjedt el a városban az utóbb valótlannak bizonyuló hír, hogy szovjet csapatok tartanak Pécs felé. A politikai helyzet tisztázására, különösen az egyetemisták meggyőzésére Pécsre küldött pártvezető, Hajdú Gyula nem tagadta, hogy Dombóvárra többszáz páncélos vonult be, de a város- és községgazdálkodási miniszterre, a népszerűtlen Nezvál Ferencre, majd Erdei Ferencre hivatkozva hozzátette, hogy ez Budapestről való kivonulásuk miatt történt és nem fogják Pécset megszállni. A BMMNT Elnöksége háromtagú küldöttséget menesztett Dombóvárra, akik azt táviratozták, hogy a Budapest felől jött szovjet páncélos alakulatok Dombóváron csak át17 Péter, 1997. 136. o. 18 HL, KKB, Büntető peres iratok. B. 1/1958. Csikor Kálmán alezredes és társai pere.
