Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Pécs és Baranya megye a forradalmi napokban - BÁN PÉTER Pécs és Baranya megye forradalmi testületei

menetileg állomásoznak, illetve átvonulnak állomáshelyükre, Szekszárdra, és nem céljuk Pécsre vonulni. Ezek az üzenetek aligha nyugtatták meg a lakosságot, hiszen Szekszárd nem Záhony irányába esett, közúti összeköttetése Péccsel a 6-os főútvonalon pedig jobb volt, mint Dombóvárral. így a 29-i nemzeti tanácsi ülésen délután kétszer is felmerült a sztrájk folytatásának kérdése. A megszállás rémképe a munkástanácsi küldöttek többségét a sztrájk folytatására ösztönözte, különösen a szénbányászok voltak eltökéltek, Kertész Endre és köre azonban a munka felvételére akarta rábeszélni őket. A kudarc láttán Hajdú Gyulával „lépett összeköttetésbe... és kifejtette azt a nézetét, hogy nem bír a hangoskodó munkástanácsi tagokkal. Le akart mondani, de Hajdú Gyula, illetve a pártbizottság egyes tagjai maradásra bírták."

19 Más vallomások szerint a másnap délelőtti ülés volt olyan „anarchikus", hogy Kertész lemondott az elnökségről, s csak akkor volt hajlandó visszatérni a tanácsterembe, amikor ígéretet kapott a tanácskozási fegyelem betartására. A két nap eseményei azért kavarodtak össze a fejekben, mert a vita tárgya ugyanaz volt: folytatódjon-e sztrájk, s a végeredmény is hasonló lett: a küldöttek 80%-a mellette voksolt. Hiába hívta meg Kertész Hajdú Gyulát, Katona Lajos megyei és Györkő Lajos városi tanácselnököket (30-án), „ők sem mentek semmire a jelenlévő tömeggel".

20 Sőt: megszavazták a pécsi üzemi munkástanácsok közös követelését a szovjet csapatok kivonulásának azonnali megkezdéséről. (Felmerül a kérdés, vajon Kertész Endre miért remélt nagyobb hatást a régi vezetőktől, mint saját magától? Kertész óvatos politikus volt, valószínűleg be akarta magát biztosítani a párt felé, bizonyítva azt, hogy ő nem tehet a sztrájkról.) A sztrájkról szóló döntés most már formálisan is kimondta, hogy a közüzemek és az élelmezési ipar vállalatai kivételével, továbbá az élelemszállítmányok vasúti és közúti biztosítása mellett a munkát mindenütt szüntessék be. Ezzel nem tettek többet a részben szombat, részben hétfő reggel óta fennálló valós helyzet legalizálásánál. Pécsnek és a baranyai településeknek ily módon minden tömegközlekedési összeköttetése megszakadt. Az iskolai oktatást továbbra is szüneteltette a BMMNT, de az óvodákat és a bölcsődéket formailag megnyitották. A szénellátásról nem is a megyei testület, hanem közvetlenül a bányászok döntöttek, eddig külön az egyes aknák munkástanácsai, október 31-től, a pécsi munkástanácsok közös mecsekszabolcsi nagygyűlése után egyetértően. Határozatuk értelmében a szovjet csapatok ittlétéig csak a kórházak, a baranyai lakosság és szükség esetén a fővárosi rászorulók számára termelnek („Oroszoknak nem!"), illetve a fenntartási munkákat végzik. Hasonló volt az álláspont a komlói szénmedencében is. Tisztában voltak vele, hogy milyen fegyver van a kezükben, a 19 BFB, B. 3735/1957. Dr. Kertész Endre és társai pere. 20 Uo.