Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - ROZS ANDRÁS A „mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharcai

illetve üzemük munkásai előtt ismertették. Pécsszabolcson Sárosi János a kultúrház hangos híradójában olvastatta be a követelések szövegét 4-5 alkalommal, amíg a karhatalmisták meg nem akadályozták a beolvasást. Sárosi János másnap, november 8-án Béke-akna felolvasótermében a leszállásra készülődő 200 bányász előtt ismertette a követelési pontokat.

35 A pécsi munkástanácsok követeléseit, mint memorandumot a munkások eljuttatták az MSZMP Baranya megyei Intéző Bizottságához, a Baranya megyei és a Pécs városi tanácshoz, a szakszervezet megyei központjához, valamint a szovjet városparancsnoksághoz is. Ide Dobrovics Emil vitte el a memorandumot, a munkások és bányászok küldöttsége a parancsnokság halljában várakozott Dobrovics esetleges letartóztatásának megakadályozására. Ez ekkor még nem következett be. A szovjet városparancsnok hitetlenkedését fejezte ki a munkások követeléseinek valódiságát illetően.

36 A Sopiana Gépgyár volt a helyszíne annak a november 8-i munkásgyűlésnek is, amelyre a munkástanácsok meghívták a szovjet városparancsnokot. A parancsnok helyett egy szovjet politikai tiszt érkezett, a vele folytatott tárgyalások eredménytelenek maradtak.

37 November 9-én a pécsi munkástanácsok fél napos munkabeszüntetésről döntöttek. A sztrájk azonban több üzemnél, így az uránbányánál, a Sopianánál, a porcelángyárnál több napon át tartott. Radnóti János, az uránbánya munkástanácsának tagja, megyei munkástanácsi küldötte november 12-én a sztrájk folytatásáról tárgyalt a Sopiana gépgyár és más pécsi üzemek vezetőivel.

38 November 16-án a Sopiana gépgyárban tartott újabb összevont munkástanács-gyűlésre egy szovjet alezredest küldtek, aki a párt és a tanács képviselőinek jelenlétét hiányolta, s megkérdőjelezte a gyűlés jogosságát a gyülekezési tilalomra hivatkozva. A szovjet tiszt távoztával a jelen lévő munkástanács-küldöttek egy új megyei központi munkástanácsot választottak. Ennek ideiglenes vezetői lettek: Dobrovics Emil, Sima László, Biczó Ferenc, mindhárman a pécsbánya telepi Széchenyi-aknai munkástanács képviselői. A Központi Munkástanács lényegében sztrájkbizottságként működött, mivel fő feladatául a sztrájkszervezést jelölte meg. A Központi Munkástanács következő üléseinek székhelyéül Pécsbányatelepet tette meg

39

, azzal a megokolással, „mert ott van hely, ahova még a tankok sem juthatnak el". A Pécsi Szénbá35 PMB, B. 625/1957. Sárosi János.., Vádirat. Pécs, 1957. június 4.; Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. július 30.; Tanúvallomások 36 Uo. 37 Uo. Sárosi János szerint a második Sopiana-gyűlés eredménytelen maradt egyes munkástanács-tagok helytelen viselkedése miatt. 38 PMB, B. 1284/1957. Radnóti János.., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. december 12. 39 „November 16-án a Sopiana Gépgyár Czindery utcai kultúrtermében az össze-