A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)
Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)
tív politikusokból kerültek ki, és a hadiállapot miatt a szinte teljhatalmat kaptak. 17 A Windisch-Grätz herceg katonai kormányzatát (1849. jan.-ápr.) követő neobszoíutizmus-kori kormányzat az igazgatás teljesen új rendszerét alakította ki Magyarországon. 18 A Bach rendszerben (1849-1860) lényeges változtatást jelentett, hogy eddigi háromszintű (országos, megyei, járási) igazgatási struktúrát négyszintűvé alakították át, úgy, hogy a felső (koronaországi) és a megyei szint közé beiktatták a kerületi, tartományi (mai szóval regionális) szintet. A Haynau-féle katonai kormányzat idején először több megyéből álló katonai és polgári kerületet alakítottak ki. A polgári kerület élére kerületi főbiztost (főispánt) állítottak. Az 1849. okt. 24-én kiadott „Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete" a magyar koronatartományt öt katonai kerületre osztotta. A katonai kerületek mellé miniszteri biztosságokat (1849-1850) szerveztek. A katonai kerületeket több megyéből álló polgári kerületekre tagolták, melyek élén kerületi főbiztosok (főispánok) álltak. A kerületi főispánoknak voltak alárendelve a megyék, élükön a kormánybiztosi címet viselő megyefőnökkel. Ennek a közigazgatási rendszernek a kerületi főispán volt a kulcsembere. A polgári kerületeket az 1850 szeptemberében kiadott új szervezési rendelet szüntette meg, mert feleslegesen közbeiktatott fokozatnak bizonyultak a megyék és a katonai kerületek között. Az öt katonai kerület helyett pedig öt kormányzati kerületet (soproni, pozsonyi, kassai, pest-budai és nagyváradi) alakítottak ki. Az 1853. évi „végleges" átszervezéssel az öt kormányzati kerület központjában helytartósági osztályt szerveztek. A megyei önkormányzatokat és a megyei főispáni tisztséget is megszüntették a Bach rendszerben. A régi megyei főispáni hatáskör nagyjából a kerületi főispánok, majd helytartósági osztályok és a megye főnökök között oszlott meg. Némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy a megyei főispán és az alispán hivatalszervezeti hatáskörét tulajdonképpen a megyefőnökök kapták meg. Ekkor alakult ki a modern értelemben helyhez kötött alsó fokú igazgatás, a 17 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai I. Levéltári leltárak4.) Bp., 1965. 23-27., 180-181.; Zala megye... i. m. 8283. 18 Sashegyi i. m. 11-124. szerint az 1849 és 1867 közötti neoabszolutizmus kormányzati szempontból az alábbi korszakra tagolható: 1) A Bach-rendszer: Haynau katonai kormányzata (1849. jún.-1850. dec), a provizórium időszaka (1851. jan.-1853. ápr.), a definitívum (végleges rendszer) időszaka (1853. máj.-1860. jún.); 2) Benedek Lajos kormányzata (1860. júl.-okt.); 3) Az autonóm rendszer kora (1860. okt. 20.-1861. nov. 5.); 4) a Schmerling-provizórium (1861. nov. 5.-1865. jún. 8.); 5) A kiegyezés időszaka (1865. jún. 8.-1867. márc. 9.).
