A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

hivatalok élére egyszemélyi felelős vezetőket neveztek ki, és megyei (és egy időre járási) szinten is szétválasztották a közigazgatást a jogszolgáltatástól.

19 Az 1860. okt. 20-án kibocsátott Októberi Diploma és a vele kapcsolatos legfelsőbb kéziratok elrendelték a magyar kormányszékeket (Magyar Kancellária, Helytartótanács), a megyei, városi önkormányzatok és a főispáni intézmény visszaállítását, az országgyűlés összehívását. 1861. nov. 5-én Ferenc József (uralkodott 1848-1916) a kormányzás új rendjét, az ún. Schmerlingprovizóriumot vezette be, és feloszlatta a megyei és városi önkormányzatokat. Az alkotmányos jogok felfüggesztésével újabb, bár az előzőnél sokkal szelídebb, abszolutisztikus és bürokratikus kormányzati rendszer tért vissza.

20 A Schmerling-provizórium közigazgatásában nagy szerepet kaptak a megyei főispánok, ezért számukra 1861-ben külön hivatali utasítás készült. E szerint a főispán (főispáni helytartó, királyi biztos) a kormány megye területére kirendelt legfőbb közege, aki közvetlenül a Magyar Kancellária és Helytartótanács alárendeltségébe tartozik. A megye területén lévő szabad királyi városokat (pl. Baranya megye esetében Pécs) is a határkörébe rendelték, ezekben királyi biztosként működött. A főispán irányította és ellenőrizte a közigazgatási, törvénykezési és egyenes adózási ügyeket. O nevezte és eskette fel a tisztikart, és szükség esetén állásukból felfüggeszthette és másokkal helyettesíthette őket. O készíttette el a megyei költségvetést. Az igazságszolgáltatás terén elnökölhetett a megyei törvényszék ülésein, és a visszalépett bírák helyett újakat nevezhetett ki. Az egyenes adózási ügyekben ugyanaz a hatáskör illette meg mint a volt megyefőnököket. Köteles volt gondoskodni a közrend és közbiztonság helyreállításáról, fenntartásáról, és erről jelenteni a Flelytartótanácsnak. Folyamatosan figyelni kellett a közigazgatási-, törvénykezési-, telekkönyvezési- és adóügyeket, ez ügyekben saját hatáskörében intézkedhetett, vagy a felsőbb hatóságoknak javaslatot tehetett. Végül javaslatot tehetett a megyei és városi önkormányzat visszaállítására.

21 Az 1865. évben újabb hivatali utasítás készült a főispánok számára, amely szerint az alábbi főbb feladataik voltak: 1. A főispánok a megyei kormányzat élén állnak, közvetlenül a Helytartótanács alárendeltségében. 19 Sashegyi i . m. 28-68.; Zala megye... i. m. 81-88.; Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején. (II.) In: Baranyai Hely történetírás 1983— 1984. Pécs, 1985. 45-50. A helyi kerületi főispánokról lásd Nagy Imre Gábor: Baranya megye és Pécs város főispánjainak története a polgári korban (1848-1950). In: Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. Szerk. Lengvári István-Vonyó József. Pécs, 2003. 264-265. 20 Sashegyi i. m. 78-80., 91-94.; Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján. (1860-61). Bp., 1967. 77-79., 105-106, 596-609. 21 Sashegyi i. m. 94-95.