A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - SÁNDOR LÁSZLÓ Az 1848 előtti baranyai lutheránus (evangélikus) kisiskolák szerveződése a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületben

munitas), ahogy ez olvasható az 1814-ben készült püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyv mondatai között.

32 A hétköznapi élet gyakorlata azonban sűrűn megfeledkezett erről a korban szokásos megerősítő kötelezettségről, amit többnyire mellékletként a visitatio canonica idején pótoltak. Ezt az utólagosan helybenhagyó eljárást alkalmazták a menetközben megjavított „ludimagisteri" jövedelmek esetében is.

33 Iskolai végzettségre nézve a tanítók három elkülöníthető csoportra bonthatók. Az elsőbe azok tartoznak, akik prédikátornak készültek, a másodikba azok, akik tanítónak, a harmadikba pedig azok, kiket a sors véletlenszerűen sodort e pályára. Az egyházmegye prédikátorait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy közöttük számosan praeceptorként, iskolamesterként és rektorként dolgoztak életük egy szakaszában. E tanítói pályát jelentő fogalmak mellett - többnyire a senioratuson kívüli lutheránus területek forrásaiban - találkozhatunk még privatus praeceptor, licentiatus mester, conrektor és normális oskolamesteri kifejezésekkel is.

34 A prédikátorrá lett egykori tanítók iskolai végzettségére nézve képzettek voltak, rendszerint egy-egy jelentősebb hazai líceumban (Sopron, Pápa, Pozsony, Modor stb.) tanultak, de ha szabadságot nyertek külföldi akadémiákra, akkor tanítói hivatalukat feladták és Jénában, Wittenbergben, Halléban, Erlangenben stb. gyarapították újólag tudásukat.

35 A második csoport képviselői tanítóképzőt végeztek, vagy ennél magasabb értékű iskolai képesítést szereztek, de nem kívántak egyházi pályára lépni. Ok általában az egyházmegyén belül a Tolna megyei Sárszentlőrincen 1806tól működő „senioralis oskolában" tanultak. Közéjük tartozott Szutter János felsőnánai (Tolna megye) praeceptor is, aki erről írva a következőket vetette papírra: „Kevés tudományomat hálálom a Grammatistáig az Apáthy tisztelendő" tudós Erhardt Sámuel Apáthy Perdikátor Ur két esztendeig fáradságának; a Grammatistát és egy esztendei Syntaxtistát pedig a Lőrinczi Senioralis oskolában megjutalmazhatatlan fáradsággal tanító Haag Péter tudós Professor Urnák hálálom. Ezen tavali 1828-dik esztendőben végzett novitiusi curszusom titán Kollmann Henrik alább megnevezett Helység érdemes tanitójátulsegítlőnek fogatattam.."

u A hivatkozott négy nyelvészeti osztályból álló deákiskola több évtizeden keresztül csak a szintaxisig képezte a serdült ifjakat. Az iskolán belül a tanítói 32 OEL V. A. C. 1814. Mekényes. 255. 33 Pl. Gyönk esetében. OEL Egyh. jkv. T-B-BS. 1829. Gyönk. 90. 34 Mivel nem egyedi kifejezési formákról van szó, ezért a konkrét levéltári hivatkozásoktól eltekintek. 35 Ez kiválóan tanulmányozható Hrabowszky i. m. A Dunántúli Kerületből 126 + 12 prédikátor életútját tette közzé 1806-ban. 36 OEL Egyh. jkv. T-B-BS. 1829. Felsőnána. 28.