A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)
Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században
előírásaihoz, a hitélethez, a két siklósi izraelita nőegylet viszont már a polgári korszak civilszerveződéseinek nők által létrehozott szervezetei voltak. A szeretet és az irgalom gyakorlása, beleértve a szegényekről való gondoskodást tórái parancs. E hitéleti tanítást figyelembe véve a zsidó közösségekben a magánjótékonykodás mellett igen korán kialakultak azok az intézmények, melyek feladatai között ott találjuk az elesetteken, szegényeken való segítést. Ilyen feladatokat a Szent Egyletek is elláttak. Jóllehet a mózesi etikán alapult mind a Siklósi Izraelita Jótékony Nőegylet, mind az azzal egy időben megalakított Siklósi Izraelita Betegsegélyező Nőegylet tevékenysége, megjelenésük és működésük újszerű volt a hitközségben. Újszerűségük nem a vállalt feladatokban nyilvánult meg, hanem abban, hogy nők alakítottak egyesületeket. Mivel a korban általában a nők emancipációjáról szó sem lehetett, a siklósi zsidó nők szerepvállalása, nem véletlenül, a hagyományosan nőinek tartott teendőkhöz kapcsolódott. Mindkét női egyesület Roth Áron rabbi indítványára, a jótékonyság szervezett gyakorlására alakult 1866-ban. 148 E korainak tekinthető alapítás nemcsak arra utal, hogy a szociális problémákra érzékenyek voltak a siklósiak, hanem arra is, hogy mind a kezdeményező rabbi, mind pedig a zsidó közösség tekintéllyel rendelkező férfi tagjai nem láttak kivetnivalót a nők egyleti szerveződésében. Támogatásukat ugyanis az egyesületi tagságot vállaló és annak szervezésében szerepet vállaló nők nem nélkülözhették. Ne feledjük, hogy a kor zsidósága - a meginduló modernizáció ellenére - többségében egy tradicionális társadalom szülötte, erős vallási és kulturális gyökerekkel, kötöttségekkel. Arról, hogy a két nőegylet működésének rendjét az első időszakban belügyminiszter által láttamozott alapszabályban rögzítették-e és mikor, források hiányában nincsenek információk. Csupán a Siklósi Izraelita Jótékony Nőegylet 1930-ban módosított alapszabálya nyújt támpontot céljairól, szervezeti felépítéséről, működési rendjéről. Ebben az alapszabályban azonban a nőegylet alapszabály szerinti működésére utaló időpont jelentősen eltér Silberstein Adolfnak a hitközség történetét összefoglaló munkájában közölttől, s azt csak 1889-re datálja. 149 Az 1930-ban megalkotott alapszabály szerint az egyesület célja általában a vagyontalan és önhibájukon kívül keresetképtelen, támogatásra szoruló nőknek és férfiaknak ideiglenes, vagy állandó pénzbeli, vagy természetbeni segélyezése. Külön kiemelték azonban a szegény lányok házasságkötése alkalmával adandó támogatást, a gyermekágyas nők, a kiskorú árvák segélyezését és az utóbbiak taníttatásához történő hozzájárulást. 148 Uo. 33. 149 BML Bvm. egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye, Siklós.
