A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

A császári csapatok 1849. évi bevonulásakor azon személyek egyike, akik az I. Ferenc Józsefhez intézett 1849. jan. 31-i pécsi hűségnyilatkozatot aláírták. 220 Semmilyen tisztséget nem töltött be, a katonai helyzet bizonytalansága miatt 1849 májusától Grácba menekült, ahonnan aug. elején tért vissza Pécsre. 221 Több jel mutat arra, hogy a Scitovszky család tartósan Baranyában kí­vánt élni. Ozv. Scitovszky Pálné (Zsuzsanna) és örökösei 1841. ápr. 22-án vásároltak Nagykozáron részbirtokot 18 000 ezüstforintért. Márton testvére, Péter ügyvédi oklevelét 1847-ben hirdették ki a megyében. Ez év nov. 4-én tiszteletbeli aljegyzó'nek, majd 1849 elején tiszti alügyésznek nevezte ki ifj. Majláth György. Scitovszky János távozásával azonban a család is elhagyta a megyét, és 1859-ben Nógrád megyébe telepedtek át, ahol Nőtincsen és Osagárdon lettek birtokosok. 222 Scitovszky Mártont az uralkodó 1860. nov. 26-i legfelsőbb elhatározásá­val nevezte ki Baranya vármegye főispánjává. 223 1 8 6 0. dec. 10-én gőzhajón érkezett meg Mohácsra, és ott is töltötte az éjszakát a püspöki kastélyban. Érkezése hírére Mohács város képviselőtestülete fáklyás, zenés köszöntését határozta el, mert, mint a jegyzőkönyvben írták: „Magyarország alkotmá­nyosságát 12 hosszít és nyomasztó évek utáni homályból, főispány úr által derülni sejdítvén, és Stet a magyar ég hajnalcsillagának tekintvén, annak lehető legtisz­teletteljesebb elfogadtatása elhatároztatik, /!../" 224 Tagadhatatlanul volt annak valami bája, hogy a fenti szavak egy 1848-ban konzervatív oldalon álló poli­tikusról szóltak. A tisztújítást megelőző előkészítő értekezletet 1860. dec. 18-ra hívta ösz­sze. 225 Az 1861. jan. 3-i „ősközgyíilés"-en a régi szokások szerint iktatták be hivatalába, melyet még aznap átvett. 226 A Schmerling-provizórium elleni til­takozásul sokan lemondtak, valószínűleg 1861 novemberében válhatott meg a hivatalától. Az 1861. nov. 8-án és nov. 10-én keltezett helytartótanácsi le­iratok már nem találták Pécset. A kérdéses iratokat Pestre küldték utána, de mivel ekkor éppen a nógrádi birtokán tartózkodott, ezért csak nov. 25-én 220 BML Bvm. bizottmányi üléseket pótló törvényszéki jkv. 27/1849. (febr. 15.) 221 Szita László: Horváth János naplója a gráci emigrációból 1849. május 5. - augusztus 1. In: Baranyai Helytörténetírás 1973. Pécs, 1973. 221-249. 222 BML Bvm. kgy. jkv. 638/1841., 4057, 5098/1847; 2/1848; Bvm. bizottmányi ülése­ket pótló törvényszéki jkv. 28/1849.; Kempelen i. m. IX. k. 297. Nagy Iván i. m. 10. k.lll. szerint Márton Baranyában a bodorfai pusztát szerezte meg. 223 BML Bm. bizottmányának jkv. 3/1861.; Pécs polg. ein. ir. 366/1860.; Bm. mf. ein. ir. 1367/1860. 224 BML Mohács képv. jkv. 176/1860.; Nagy Imre Gábor: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében. In: Baranyai Helytörténetírás 1989. Pécs, 1989. 380. 225 BML Mohács képv. jkv. 181/1860. 226 BML Bvm. bizottmányának jkv. 1-8/1861.; Pécs polg. ein. ir. 367/1860.

Next

/
Thumbnails
Contents