A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)
Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)
küldte vissza azokat Pestről Pécsre az utódjának, Szalay Nikodém királyi biztosnak. 227 Kitüntetése: pápai Krisztus rend nagykeresztes vitéze. 228 Somssich Pongrác, (saardi) sárdi (1788. máj. 17. Sárd -1849. aug. 29. Mike), Horvátországból eredő középnemesi család sarja, József és ürményi Urményi Mária fia. Testvérei Terézia, Miklós (neje Kajdacsy Josefa), Anna (Kajdacsy Antalné) és Borbála (Siskovics Józsefné). Neje zichi Zichy Julianna grófnő. Gyermekei Johanna (Janka), József, Béla és Imre. 1845. máj. 3-án József és Imre fiával együtt grófi rangra emelték. 229 Pályáját Somogy vármegyei hivatalnokként kezdte. 1811-ben a megye szolgabírójává, majd 1825-ben a megye alispánjává választották. 1825-ös országgyűlés után az 1790-91-es operátumok átdolgozására kiküldött bizottságok tagja. Miklós bátyjával együtt a somogyi ellenzék vezérei, Széchenyi István személyes baráti köréhez tartozott. A húszas évek vége felé, a harmincas évek elején politikai nézetei a kormány álláspontja felé közeledtek. A politikai pálfordulást becsvágyó, törekvő jelleme és Reviczky Ádám kancellár csábításai okozhatták. Nézetváltoztatását az udvar tisztségekkel és címekkel jutalmazta: 1830-ban alnádorrá, 1833-ban személynökké nevezték ki. Népszerűségéből ugyan sokat vesztett Somogyban, ám a megye mégis sok hasznát látta hivatali karrierjének. A kaposvári kórház és gimnázium létrehozásával, tudomány és művészet támogatásával, megye pártfogásával nagy megbecsültségre tett szert. Az 1808-as és 1812-es évi birtokmegosztás révén Pongrácnak jutott a 9278 holdas mikéi, Miklós testvérének pedig a sárdi uradalom. Vásárlások révén birtokát 1848-ra 14500 holdra szaporította. Baranyában nem voltak ugyan birtokai, mégis több kötődéssel rendelkezett. 1802-ben vásárolta meg apja a pécsi Apáca u. 4. sz. alatti házat, melyet több mint egy évszázadig birtokolt a család. Házasodások révén a Somssich család rokonságba került Baranya befolyásos középbirtokos nemesi családjaival: a Kajdacsyakkal és a Siskovicsokkal. Unokaöccsét, Somssich Pált (1811-1888), 1847-ben Baranya vármegye országgyűlési követté választotta. 230 Az uralkodó 1835. júl. 6-án nevezte ki Baranya vármegye főispánjává. 1836. jún. 6-án iktatták be. Főispánként teljesítette is az udvar vele szemben 227 BML Bvm. főisp. ein. ir. 41/1861. 228 BML Bvm. kgy. jkv. 1/1861. (jan. 3.) 229 Nagy Iván i. m. 10. k. 299-304.; Gudenus i. m. III. k. 331., 337., 339-342. 230 Kaposi Zoltán: Egy középbirtokosi família 100 éve Somogy vármegyében. (A Somssich-család felemelkedése.) In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 33. Kaposvár, 2002. 59-87.