A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

gyakornokként Pest megye szolgálatába állt. Az első világháború elején bevonult, és aktívan szolgált 1916-ig. 1916-ban szolgabíróvá, 1920-ban vármegyei aljegyzővé választották, majd 1921-ben nyugdíjaztatta magát és birtokán gazdálkodott. Pest megye gazdasági és politikai életének tevékeny részeseként tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és Alberti képviselőtestületének, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, Pestvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Nemzeti Kaszinónak stb. Egységespárti programmal választották meg országgyűlési képviselőnek 1922-ben, 1926-ben és 1931-ben az alberti kerületben.

250 Keresztes-Fischer Ferenc lemondása után nevezte ki a kormányzó 1931. okt. 23-i magas elhatározásával Somogy vármegye főispánjává, és bízta meg egyúttal Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispáni teendőinek ellátásával. Somogy vármegye főispánjának 1931. nov. 12-én iktatták be. Baranya vármegye és Pécsi szabad királyi város főispáni székét pedig az 1931. nov. 21-i megyei és városi törvényhatósági bizottsági közgyűlésen foglalta el.

251 A Gömbös-kormány átalakulásakor, az országgyűlés feloszlatása utáni napon, 1935. márc. 6-án mondott le Baranya, Somogy vármegyei és Pécs szabad királyi városi főispáni állásáról, lemondását márc. 8-án hagyta jóvá a kormányzó. A megyei közgyűlés arcképét bevett szokásként megfesttette. Felmentése után még évekig Pécsett élt, és tevékeny tagja maradt a város és a megye közgyűlésének. Pécsett a Káptalan u. 2. szám alatt lakott. Baranya vármegye törvényhatósági bizottsági tagságáról 1938. szept. 23-án mondott le, amikor véglegesen elköltözött Pécsről, ezután Albertin élt. 1935 szeptemberében PestPilis-Solt-Kiskun vármegye az országgyűlés felsőházi póttagjává választotta, melynek behívás útján lett a felsőház tagja, később háznagya.

252 Kitüntetései: bronz Signum Laudis, a Magyar érdemrend középkeresztjének tulajdonosa (1935), magyar királyi titkos tanácsos (1943).

253 Széchényi Ferenc, gróf, sárvári és felsővidéki (1754. ápr. 28. Széplak-1820. dec. 13. Bécs), r. k. főúri család sarja, (II.) Zsigmond és cziráki és dénesfalvi Cziráky Mária grófnő fia. Testvérei Mária Terézia, József, (III.) Zsigmond, 250 Katies i. m. 231.; Kalotai i. m. 429.; Parlamenti almanach az 1922-1927. évi nemzetgyűlésre. Szerk. Baján Gyula. Bp., 1922. 393-394.; Magyar országgyűlési almanach 1927-1932. i.m. 278. 251 BML Bvm. alisp. ált. ir. 4644/1935., 5527/1941.; Bvm. kgy. jkv. 162-166/1931. (nov. 21.); Pécs kgy. jkv. 176/1931. (nov. 21.) 252 BML Bvm. alisp. ált. ir. 4566, 4644/1935., 2911/1947.; Bvm. kgy. jkv. 34, 35, 37, 43, 170/1935.; Pécs kgy. jkv. 30/1935.; Petrovich Ede: Adatok a Pécs, Káptalan u. 2. számú ház történetéhez. AJanus Pannonius Múzeum Evkönyve 1, Pécs, 1956. 46-47.; Országgyűlési almanach az 1939-44. évi országgyűlésről. Bp., 1940. 505. 253 BML Bvm. főisp. biz. ir. 109/1935.; Pécs kgy. jkv. 2/1944; MTCN 1935-1944.