A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

A kormánybiztosok hatáskörét még az első világháború kitörése előtt, „A háború esetére szóló kivételes intézkedésekróV alkotott 1912: 63. tc. 4. §-a szabályozta. A kormánybiztosok közvetlenül rendelkezhettek az állami, törvényhatósági és községi tisztviselőkkel, állásukból felfüggeszthették őket, helyettesítésükről intézkedhettek, és nem kellett tekintettel lenniük az önkormányzati jogokra.

27 A belgrádi fegyverszüneti egyezmény értelmében 1918. nov. 14. és 1921. nov. 22. között antant-szerb megszállás alá került Pécs város és a megye Mecsek északi lejtője alatti területe. Az egyezmény értelmében a polgári közigazgatás magyar kézen maradhatott volna, ám 1919. jan. 27-én a szerbek átvették azt, és csak a megye meg nem szállt részén, Sásd központtal működött tovább a magyar közigazgatás. így a magyar és szerb kormány külön-külön kormánybiztosokat nevezett ki. Magyar részről a kormánybiztosságok három - központi, kerületi és megyei - szintjét alakították ki. A Tanácsköztársaság bukása után a Friedrichkormány a Horthy fővezérség által létrehozott katonai kerületeknek megfelelő kormánybiztosságokat hozott létre a Dunántúlon. A központi kormánybiztosság Horthy Miklós hadseregfővezér mellett működött és illetékessége a Dunántúlon alakított nemzeti hadsereg körzetére terjedt ki, székhelye Székesfehérváron volt. A központi kormánybiztosság alárendeltségében tevékenykedett a három dunántúli kerületi kormánybiztosság: a siófoki, a kaposvári és a szombathelyi. A központi és kerületi kormánybiztosságokat 1920 nyarára számolták fel Alsó szinten, a megyék élére szintén külön kormánybiztosokat küldtek ki. A baranyai és pécsi kormánybiztos-főispánok személye szinte a kormányváltozásokkal együtt változott,

28 sőt még az is előfordult, hogy egy időben több kormánybiztos is működött ugyanazon feladattal. A szerb közigazgatás, közkeletű kifejezéssel élve szerb impérium Vladiszlav Pandurovic (Pandurovits László) ügyvédet nevezte ki kormánybiztossá 27 Csizmadia Andor-Kovács Kálmán-Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet. Bp, Tankönyvkiadó, 1981. 360. 28 1918-1921 közötti kormányok: Károlyi Mihály kormánya 1918. okt. 31.-1919. jan. 19. Berinkey Dénes kormánya 1919. jan. 19.-1919. márc. 21. Forradalmi Kormányzótanács 1919. márc. 21.-1919. aag. 1. Peidl Gyula kormánya (ún. szakszervezeti kormány) 1919. aug. 1.-1919. aug. 6. Ideiglenesen megbízott hivatalnokkormány (Friedrich kormány) 1919. aug. 7.-1919. aug. 15. Friedrich István kormánya 1919. aug. 15.-1919. nov. 24. Huszár Károly kormánya 1919. nov. 24.-1920. márc. 15. Simonyi-Semadam Károly kormánya 1920. márc. 15.-1920. júl. 19. Teleki Pál első kormánya 1920. júl. 19.-1921. ápr. 14. Bethlen István kormánya 1921. ápr. 14.-1931. aug. 24. Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1992. 4. bőv. és jav. kiad. Bp, Akadémiai Kiadó, 1992^ 81-89.