A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

(1919. Jan. -1919. dec), akit Rajié Svetislav (Rajits Szvetiszláv) baranyai szerb alispán váltott fel. 29 Ok, mint a megszálló hatóságok képviselői magától értetődően nem kerültek be Baranya megye főispánjainak sorába. Az országgyűlés felsőházát 1926-ban állították vissza (1926: 22. tc.), ahová ekkor négyféle jogcímen lehetett bekerülni. A nyugalmazott baranyai főispánok közül pl. kinevezés útján lett a felsőház tagja Keresztes-Fischer Ferenc és törvényhatósági választással gróf Szapáry Lajos.

30 „A közigazgatás rendezéséről" szóló 1929: 30. tc. a főispán közigazgatási jogkörében nem okozott lényeges változást - leszámítva azt, hogy ő lett a törvénnyel létrehozott törvényhatósági kisgyűlés elnöke, és az ellenőrzési és felügyeleti hatásköre tovább növekedett. A törvényhatósági bizottság ezentúl ún. örökös tagokat is választhatott.

31 Ezen a jogcímen több nyugalmazott főispán szerzett közgyűlési tagságot, pl. gróf Benyovszky Móric és Keresztes-Fischer Ferenc Baranya megyében, Oberhammer Antal és Visy László Pécs városában. A második világháború alatt a főispánok ismét kormánybiztosi (közellátási, országmozgósítási, hadműveleti kormánybiztosi stb.) megbízatásokat kaptak. 1944. ápr. 5-én lépett hatályba az 1500/1944. M. E. sz. rendelet a hadműveleti területekre vonatkozó különleges közigazgatási szabályokról. A hadműveleti kormánybiztos hatáskörébe tartozott az állami, törvényhatósági és községi hivatalok, intézmények, testületek és szervezetek feletti legfelsőbb ellenőrzési és felügyeleti jogkör. Az 1945-ös politikai rendszerváltás után a főispánok jogköre először megnövekedett, majd később jelentősen lecsökkent. Az ideiglenes nemzeti kormány 14/1945. sz. rendelete több ponton növelte a főispánok hatáskörét. A szerveződő pártok számára egyenlő feltételeket kellett biztosítaniuk, elő kellett segíteniük a nemzeti bizottságok megalakulását és támogatniuk kellett az önkormányzati szervek újjáalakulását. Ideiglenesen - az 1700/1945. M. 29 Nagy Imre Gábor i. m. 279-283. A központi és kerületi főispánokat lásd ott. 30 A felsőháznak az alábbi jogcímen lehetett valaki tagja: a) örökös jogon a HabsburgLotharingiai család tagjai; b) méltóságuknál és hivataluknál fogva pl. a zászlósurak, a koronaőrök, az ország öt főbírája, a bevett felekezetek főpapjai; c) kormányzói kinevezéssel (40, majd 1942-től 91 fő); d) választás útján, akit a főnemesek maguk közül megválasztottak, vagy a törvényhatósági bizottságok és az érdekképviseleti szervek, egyetemek stb. delegáltak. Szita: A magyar alkotmány történetének vázlata 1848-1945. i. m. 189-192. 31 A törvénnyel megváltozott a törvényhatósági bizottsági tagok összetétele. A tagok 40%-át a legtöbb adót fizetők (virilisek), 40%-át az összes választók közül választották, 20%-a pedig szakszerűség és érdekképviselet címen került be a testületbe. A közgyűlésnek hivatalból tagjai lettek a vezető tisztviselők, és örökös tagokká lehetett választani azokat, akik a közélet területén érdemeket szereztek. Uo. 225-228.