A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)
Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)
vényhatóságokkal csak a vezetőjükön (alispán, polgármester) keresztül érintkezhetett. 24 A törvények és jogszabályok által megszabott feladatokon kívül a főispánoknak még két olyan területen kellett helytállniuk, amit nem szabályoztak ugyan részletesen a paragrafusok, de a szokás és a hagyomány megkövetelt tőlük. Ez volt a kormány politikájának képviselete és a kormányzatukra bízott törvényhatóságok érdekének védelme, a „kijáró" funkció, ill. a vele járó társadalmi reprezentáció. Voltaképpen éppen a kormányzat és a törvényhatóságok közötti kiegyenlítődés adta a főispáni funkció lényegét. A kormány és az önkormányzatok autonómiája közötti kapcsolat fontosságát emelte ki Nendtvich Andor pécsi polgármester Horvát István főispáni beiktatásán: „A főispán a törvény kijelentései szerint az államhatalom képviselője, az autonómiának a képviselője. Összekötő kapocs a központi hatalom és autonómia között. Őrködik a központi hatalom érdekeinek, az autonómia munkásságának harmonikus együttműködése felett, itt lent; fent a központi hatalomnál pedig hivatva van képviselni a gondjaira bízott önkormányzat közgazdasági kérdéseit. Ez a sokszázadosjelentősége a főispáni hatáskörnek, amely jelentőség még a mai időkben se?n halványult el, hanem inkább a modem kor igényeinek megfelelőé?! újabb és újabb feladatokkal bővült." 25 A főispánok főrendiházi tagsága a főrendiház átszervezésekor (1885: 7. tc.) szűnt meg. A főrendiházi reform során a főispánokon kívül elveszítették tagságukat a szegényebb (évi 3 000 Ft-nál kevesebb föld- és házadót fizető) főnemesek és a címzetes r. k. püspökök is, ugyanakkor tagsághoz jutott a református és evangélikus egyház 3-3 püspöke és 3-3 főtisztviselője, az unitáriusok elnöke, a kúria, majd a közigazgatási bíróság és a budapesti ítélőtábla elnöke. A minisztertanács javaslatára az uralkodó élethossziglan kinevezhetett 50 tagot. (A kieső főrendek az átalakításkor maguk közül választhattak még 50 tagot, de ez egyszeri alkalomra szólt és az elhaltakat nem lehetett pótolni.) 26 A főispánok főrendiházi tagságának elvesztését az uralkodói kinevezés némileg ellensúlyozta. Pl. báró Lipthyay Béla és Perczel Miklós baranyai, továbbá Zuber József pécsi főispán is kinevezéssel jutott be a főrendiházba. Az első világháború bukását követő politikailag zavaros években a főispánok helyett kormánybiztosok tevékenykedtek. A baranyai és pécsi főispánok a főispáni teendők ellátásával is megbízott kormánybiztos címet viselték. 24 Sashegyi i. m. 94-95, 118-119.; Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp, 1976. 120-121, 124, 185.; Csizmadia Andor-Máté Gábor-Nagy Endre: Magyar közigazgatástörténet. Bp, 1982. 74-75.; Zala megye... i. m. 183. 25 BML Pécs kgy. jkv. 1/1936. (márc. 6.) 26 Szita: A magyar alkotmány történetének vázlata 1845-1945. i. m. 179-180.
