A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - RAYMAN JÁNOS Szigetvári szükségpénzek (1919-1920, 1944-1945)

Bevezetés Ha valamely területen bármilyen okból eltűnik a pénz a forgalomból, az a térség gazdasági, esetleg politikai összeomlását is eredményezheti, ezért rendszerint sürgős cselekvést vált ki. Ezért nevezik tulajdonképpen szükségpénznek azt az ideiglenes, korlátozott körben és feltételek mellett érvényes pénzhelyettesítő fizetőeszközt, amely ilyen szükségállapotban a törvényes fizetőeszköz megjelenéséig képes jól-rosszul a pénz feladatát betölteni. Ilyen rendkívüli állapot legtöbbször háborús időkben keletkezik, amikor kisebbnagyobb térség valamilyen mértékig elszigetelődik a környezetétől, ezzel kiszorul a gazdaságot kiszolgáló általános pénzmozgásokból. Az európai szükségpénzekről ismert legkorábbi adatok, a spanyol-mór háborúk idejében keletkezett alkalmi fizetési eszközökről származnak. A háború során ugyanis az ostromgyűrűbe zárt vár vagy város elszigetelődött, a belső forgalom fenntartására, főleg a katonák zsoldjának kifizetésére szükségpénzeket léptettek életbe. De a kibocsátáskor megígérték, hogy a szükségpénzeket a háború után törvényes fizetőeszközre váltják át. Az első ilyen papírszükségpénz 1357-ben látott napvilágot, egy kézzel írott négyszegletes papírdarabka formájában, amelynek fémpénzre történő beváltását ígérte az Alhambra várát védő mór várparancsnok. A kezdeményezést a spanyolok is hamarosan átvették. Később a németalföldi háborúk idejében is keletkeztek újabb szükségpénzek, majd a harmincéves háború korából ismerünk hasonló kibocsátásokat. A pénzhelyettesítő fizető eszközök készülhettek fémből, papírból, üvegből, porcelánból, fából, de még bőrből is. A magyar szabadságharc is számos hasonló példával szolgál. A legérdekesebbek közé tartozik a Komáromban kibocsátásra került szükségpénzek sorozata, amikor a várost az osztrákok ostromgyűrűje zárta el a külvilágtól. Különleges címletű közülük a 8 pengőkrajcáros pénzjegy, amely ezért keletkezett, mert ennyi volt egy várvédő honvéd napi zsoldja. De a magyar honvédek által hónapokig ostromolt Aradon az osztrák katonák is hasonló megoldásra kényszerültek. A két világháború során is állandó aprópénzhiány jelentkezett, amelyhez rendre hozzájárultak különböző helyi okokkal is terhelt rendkívüli helyzetek. Mindezek egész Európában megszámlálhatatlan mennyiségű szükségpénz kibocsátásához vezettek. Szigetvári szükségpénzek a szerb megszállás alatt Magyarországon is számos helyi kiadás keletkezett az első világháború