A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)
Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - SÁNDOR LÁSZLÓ Az 1848 előtti baranyai lutheránus (evangélikus) kisiskolák szerveződése a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületben
Az 1814-es igen részletes vizita szövegéből tudjuk, hogy Bikal községben 23 évvel korábban, vagyis 1791-ben építették az „elég csinos" iskolaházat, amely előtt harangláb volt. Több reá emlékező öregember 1829-ben szintén bizonyította, hogy az egyház alapjának lerakása akkor történt. Az iskola méreteit az utóbbi forrásból ismerjük; 10 öl hosszúnak, 3 és Vi öl szélesnek mondták, ami 126 négyzetméternek felel meg. Az épület magába foglalta a tanítás helyéül szolgáló imádságos teret és a mester szoba-konyhából álló lakását. Az idők folyamán elég megromlott állapotba került, mert az a „reparállást kwännä". Első tanítójuk nevét nem tudjuk, de feltételezhetően 1791 és 1794 között szolgálta az ottani lutheránus hívőket. Korábban bizonyára ők is az anyaegyház tanítójának fizettek, ahogy az szokásban volt mindaddig, amíg fel nem építették az első oratóriumukat és abba praeoránst fogadhattak. A 61 éves Meyer Fridriket 1794-ben hívták meg tanítónak, aki 1801-ben még ellátta ottani feladatát. Más állomáshelyre történő távozásáról nem tudunk, így valószínű, hogy Justus Fülöp 1809-es érkezéséig ő volt az előimádkozó. Justus Mekényesen született, Felsőnánán nevelkedett, öt évig Győrében volt és azt követően került Bikáira. Hosszú (1826-ig tartó) praeoranságát a bötelsdorfi születésű Szabó József, majd Schultheisz Melchior váltotta fel 1827 és 1831 között. Ugyancsak rövid ideig (1832-33) volt tanító a helységben Lemle Henrich, mert a liebeni (csehországi) származású, Pozsonyban iskolázott Németh Pált hívták meg a helyére, aki azelőtt a Somogy megyei Szabadiban, azt megelőzően pedig Nagyágon teljesített szolgálatot. Bikali tanítómestersége 1848-ban még fennállott. Csikóstöttösön 1784-ben a rendes tanító helyett Ler János működött. O a magánházaknál előimádkozott, evangéliumot olvasott, és a „Türelmi Rendelet"-tő\ kezdve saját vallású halottait temette. 62 Talán egyik felmenője lehetett annak a Lehr Andrásnak, aki Sárszentlőrincen az esperesi tanodát és tanítóképzőt a 19. század 30-as éveitől vezette. Egy 1788-ban készült megyei összeírás a községet tanítós helynek nevezte, ahol a katolikus iskola mellett evangélikus triviális iskola is volt. 63 A ráckozári anyaegyháztól 3 órai járásra lévő csikóstöttösi filiában az iskolaházzal egy fedél alatt lévő imatermet 1793ban építették, vagyis 13 évvel később mint ahogy a gyülekezet alapjának magját elültették. A gyermekek tanítására azonban a következő évszázad húszas éveitől más helyen külön szobát béreltek és a régi épületet teljes egészében csak szertartásokra, valamint a mesterek lakásaként használták. Itt 1794. február 24től 53 éves kora után Klein Dávid praeorans tanított, akit feltételezhetően az nyai 1827-1848.; PPL Eszterházy vizita I. k. 1784.; Csaplovics i. m.; Kollár i. m.; Székács i. m. és Kalotai i. m. 277-278. 62 PPL Eszterházy vizita I. k. 1784. Csikóstöttös. 510. 63 BML Bvm. kgy. ir. 2438/1788.
