A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - SÁNDOR LÁSZLÓ Az 1848 előtti baranyai lutheránus (evangélikus) kisiskolák szerveződése a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületben

1810-es évek elejétől a soproni származású Bendinger Kristóf követett. 1822. szeptember 6-tól 1829. decemberéig a teológiai végzettségű 27 éves Bors János került a praeoransi székbe, kinek apja azidőben szakonyi (Vas megye) tanítómester volt. A fiatal csikóstöttösi lelkésztanító - Schild Jakab személyében - praeceptort is tartott 1826 és 1827 között. Távozásával igen gyorsan váltották egymást az utána következő tanítók, mivel Szabó József 1830—31ben, Löbel Konrád pedig 1832-ben csak pár hónapig található a lutheránusok mellett. Huzamosabb kapcsolat a helység ágostai evangélikusai és a praeorans tanító között Wentzel József 1832-ben történt meghívásával kezdődött, aki 1848-ban a hozzá praeceptorként beosztott Henrik keresztnevű fiával együtt még mindig tanította a község 73 iskoláskorú gyermekét. Meglehetősen kis fiókegyháznak számított Gerényes. 1801-ben a településen élő ágostai családok száma mindössze 30 volt. Első forrásszerűen megnevezett tanítójukat 1799-ből ismerjük. Mivel iskolaházzal egybekötött tisztességes méretű (170 négyzetméter alapterületű) oratóriumukat 1794ben építették, ezért szinte elképzelhetetlen, hogy ne alkalmaztak volna attól kezdve mestert, annál is inkább mert az egyházgyülekezet alapítását a visszaemlékezések szerint 1780-ra tették. A helységbeliek 1799. április 24-én Schmirmond Henrikkel kötöttek szerződést, aki 46 évvel korábban német földön született. Működésének pontos időhosszát nem ismerjük, mindenesetre 1814-ben már Tarróson található. Elképzelhető, hogy az ő távozása egybeesett a Mosón megyei Rajkáról idevetődött 6 gyermekes Heiling Fülöp 1813-as kinevezésével, kinek az ágostaiakkal kötött kontraktusát csak 1814-ben erősítette meg a superintendens. 1818 második félévétől több mint 4 évig Linde János volt a község tanítója, ő segédként saját testvérét, Linde Gusztávot vette maga mellé. Az előimádkozó ludimagisteri helyet 1823—26-ig Szabó József töltötte be, majd 1827-től Schild Jakab praeceptort hívták meg Csikóstöttösről, aki évtizedeken keresztül a gerényesiek tanítója maradt. Kaposszekcsőn 1801-ben 30 családot, 1814-ben 55 házaspárt 232 lélekkel, 1829-ben összesen 388 főt, vagyis 61 párt a hozzájuk tartozó 52 gyermekkel, végül 1848-ban 415 német ajkú evangélikus népességet írtak össze. Gyülekezetük alapítását 1778-ra tették, ahol az oratórium 1795-ben épült, első iskolájuk pedig 3 évvel korábban, tehát 1792-ben. Később, 1811-ben szintén építettek egy 129 négyzetméter alapterületű (9 öl hosszú, 4 öl széles) új iskolát, ami az elsőhöz hasonlóan ugyancsak magába foglalta a tanítói lakást is. A község tanítóinak sorát 1798. április 24-ig, Semelroth János meghívásáig nem ismerjük. Semelroth János a Tolna megyei Varsádon 1762-ben született. Szolgálati helyét az 1814-es vizita Tékes községnél szerepeltette, ahol azt is megjegyezték róla, hogy 11 gyermek apja és már 30 éve működik Ráckozár és filiái alkotta eklézsiában. Bizonyára egyeneságú leszármazottai közé tartozhatott az 1840-es években Tarróson tevékenykedő Szemmelroth Pé-